Magyarország Európában egyike azon országoknak, amelyek a legkevesebbet költik e területre – írja a Nyomtass te is!
Egyre kínosabb, hogy Magyarország miniszterelnöke durván és folyamatosan hazudik. Legutóbb épp a lerobbant iskolahálózatunkról nyilatkozott: „Ma Európában a nemzeti össztermék arányában Magyarország költi a legtöbbet oktatásra.”
A tények azonban teljesen mást mutatnak. Bárkiben azonnal felmerülhet a gondolat, hogy ha tényleg ilyen sok pénzt költünk az oktatásra, akkor miért omladoznak az iskolaépületek, miért nincs elég pedagógus, és miért szóltak eddig a nemzetközi statisztikák arról, hogy Magyarország Európában egyike azon országoknak, amelyek a legkevesebbet költik e területre?
Az alábbi ábra a 2022-es állapotot mutatja, de a 2023-as adatok szerint is csak a 10. helyen állunk.
Az oktatási kiadások növekedése egyedül abból adódik, hogy a kormányközelire alapítványosított (kilopott) egyetemek támogatását megduplázták, viszont az oktatás többi szintjének támogatását változatlanul hagyták. A 2024-es, 2025-ös adatokat tartalmazó statisztikákban majd nyilván meglátszik, hogy ezek is növekednek a pedagógusbérek emelkedése miatt, azonban ezek forrása nagyobb részben EU-s támogatás.
A felsőoktatásban egyéb kozmetikázás is folyik. Jelentősen könnyebben lehet ma bejutni a felsőoktatásba. Nincs szükség például nyelvtudásra, pedig korábban még úgy gondolták, hogy ne kezdje el az egyetemet valaki emelt szintű nyelvtudás nélkül. Megszüntették a korábbi 280 pontos minimális ponthatárt is, amelyet a maximális 500 pontból kellett elérni. 1066 képzésnél 280 pont alatt volt a küszöb, sőt 8 olyan is akadt, ahol még a 100 pontot(!) sem kellett elérni. Ez azt jelenti, hogy aki nem bukott meg az érettségin, az bekerülhetett valamilyen egyetemre.
A Nyomtass te is! további témái
– Még mindig nő az infláció.
– Orbán Viktor: Akinek nincs saját lakása, az nem polgár. A miniszterelnök szerint az Otthon Start program lehetővé teszi, hogy az embereknek saját lakásuk lehet egy albérlet áráért.
– Súlyos a kollégiumiférőhely-hiány. A kormány szerint a 46 ezer helyre 110 ezren szerettek volna bejutni.
– Százezer forintos iskolakezdési támogatás a határon túli diákoknak.
– Az Országos Nyugdíjasparlament a legrászorultabb, a legkiszolgáltatottabb idősek helyzetének javítása érdekében országos népszavazást kezdeményez. Mint írják, a KSH adatai alapján a 65 éves és idősebb társaink nagyon szűkös megélhetéséhez jelenleg minimum havi 140 ezer forintra van szükség.
– Csak egyszer kézbesítik az élelmiszer-utalványt. Lehet-e visszaadni a nyugdíjasok élelmiszer-utalványából? Mi történik, ha nincs senki otthon, amikor jön a postás? Fizethetnek-e vele vegyesboltban? Ezeket és más hasonló kérdéseket tisztázott 31 pontban a Magyar Államkincstár.
Olvassa, nyomtassa, terjessze! Erről a linkről töltheti le.
Fotó: Getty Images








