Kanadai magyar festő poszthumusz kiállítása nyílt meg Lovason a Nagy Gyula Galériában. Ursus Szohner Gábor műveinek ez az első magyarországi bemutatkozása.
Első pillantásra dekoratív celebportrékat látunk, ám ha jobban megnézzük, modelljei zavarba ejtően feltárulkoznak. Személyiségük deformációjának megjelenítése eltér a sztereotípiáktól.
Idén nyáron nincs Garten Balaton Művészeti Fesztivál a Nagy Gyula Galériában Lovason és a környező településeken. Évekig ment sikerrel a fiatal, kortárs projekt, ami most megszakadt. Miért is ne? Majd éppen az EKF évében jutna pénz a már bejáródott kezdeményezésekre? Úgyhogy ezek után meglepetésként hatott a meghívó Ursus Szohner Gábor kanadai magyar festő posztumusz kiállítására, ami teljes egészében a festő özvegyének és építész kolléganői (Garamvölgyi Erzsébet és Nagy Ágota) támogatásának köszönhetően jött létre. Az özvegy, Csutkai Eszter válogatta a műveket és rendezte a kiállítást.
Magyarországi ősbemutató
Harminchét fokos kánikulában nyílt meg a Rejtett démonok című kiállítás, mégis kellemes környezetben, a Nagy Gyula Galéria hűs udvarán. Eljött a fél falu és Szohner Gábor családja, tisztelői.
Ursus Szohner Gábor (1936–2022) Magyarországon született, Heves megyében, Gyöngyöshalmajon. Nyolc évesen árván maradt, tanyákon pásztorként, menhelyeken élt. Élvonalbeli bokszoló lett, de 1957-ben Kanadába emigrált. Vancouverben és Otawában élt, ahol útépítőként dolgozott, de bujkált benne a művészi önkifejezés kényszere, verseket, regényt ír, szobrászkodott, majd festeni kezdett. Autodidakta módon képezte magát.
Ötven évesen érte el első nagyobb sikereit, Kanada szerte önálló kiállításai nyíltak meg. 2003-ban leégett a műterme. Részben ez az oka annak, hogy Lovasra nagyméretű képeinek csak a reprodukciói jutottak el. Másrészt azért sem tudtak eredeti alkotásokat hozni, mert a megmaradt művek kanadai, amerikai, svájci, spanyolországi, németországi gyűjteményekben találhatók.
A festőművész 2022 áprilisában tért haza építész feleségével, Csutkai Eszterrel. Még abban az évben, november 29-én meghalt Budapesten.
Zavarba ejtő emberi drámák
T. S. Eliot Nobel-díjas amerikai költő versvilágához hasonlította Ursus Szohner Gábor festményeit megnyitó beszédében Hegyeshalmi László festőművész.
– Szoborszerű, lelki sivárságban szenvedő, problémás karakterek, pazaron dekorált környezetben. Azzal a társadalmi réteggel foglalkozik, amelynek boldogságát anyagi nehézség nem korlátozza, mégis reményvesztett, érzelmileg kiüresedett – mondta.
– A nyugati szemléletmód emocionális káosza, a gazdagság és a boldogságigény az alapvető témája. Az érzelem, a psziché – fűzte hozzá. – Az emberi létezés helyzetei, lehetőségei, kérdései, drámái, örömei foglalkoztatják. Ezeknek a megjelenítésébe vonja be képeinek nézőit. Sokszor akar meghökkenteni, zavarba ejteni, olykor bosszantani. Ahogy az irodalomban minden leírt új mondatban benne van minden mondat, amit már korábban leírtak, úgy a képzőművészetben minden festményben ott van minden korábbi kép – magyarázta.
Felhívta a figyelmet a metafizikus, szürrealista, expresszionista hatásokra, amik a festőművészt érték. Kanadai, amerikai művészettörténészek, esztéták írásait idézte, mégpedig azért, mert ők – vele ellentétben – személyesen látták a művészt, jártak a műtermében, látták a kiállításait.
Ursus Szohner Gábor kanadai magyar festő művészete Magyarországon még felfedezésre vár. Képeinek ez a Lovason megrendezett kiállítás az első hazai bemutatója, színházi nyelven szólva az ősbemutatója.
