Három évtizeddel Szarajevó ostroma után büntetőeljárás indult Milánóban, amelynek célja annak kiderítése, hogy valóban jártak‑e külföldi állampolgárok Bosznia‑Hercegovinában a szarajevói ostrom alatt, hogy beteges késztetéseiket „háborús turizmus”, embervadászat révén kielégítsék.

Egy olasz oknyomozó újságíró feljelentése alapján most, harminc évvel a tragikus események után kezdett nyomozásba a milánói ügyészség. Ezio Gavazzeni szemtanúkra hagyatkozva nem kevesebbet állít, mint hogy a délszláv háború idején –1992 és 1996 között – gazdag olasz szélsőjobboldaliak fizettek a szerbeknek azért, hogy mesterlövészként Szarajevó lakóira vadásszanak a város ostroma alatt – írták meg a lapok a napokban.

A boszniai szerb félkatonai alakulatok által négy éven keresztül ostromlott Szarajevóban több száz mesterlövész és a hozzájuk csatlakozó perverz „vadászok” lőtték a bosnyák fővárost körbevevő hegyekből a szarajevóiakat. Úgy, mint szafarin a vadat. A hivatalos statisztikák 255 olyan áldozatról tudnak, akiknek halálát bizonyítottan a „turista” mesterlövészek okozták. Az áldozatok között 60 gyermek volt, az árjegyzék szerint gyerekek kilövéséért fizettek a legtöbbet.

Belgrádban szervezték a vadászkirándulásokat

Egy olyan korban, amely nem szűkölködik tragédiákban ez a perverz embervadászat mégis rászolgál a rettenetes címre, mert ami ott történt, ép ésszel alig felfogható, túl van az értelem határain. Szóbeszéd tárgya volt, hogy „beteges hajlamúak” Szarajevó ostroma idején, szervezett körülmények között jártak vadászni, a völgyben fekvő, körbe kerített város lakóira. Repülővel érkeztek Belgrádba, onnan a szervezők helikopterrel szállították őket a vadászterületre.

A „turisták” a szerb mesterlövészekkel együtt lőtték a vízért, élelmiszerét sorban állókat, akik tűzszünet idején kimerészkedtek a romba dőlt város utcáira. Hétvégeken gyilkoltak a szerb félkatonai egységek állásairól, majd vasárnap este hazautaztak, mintha mi sem történt volna. A brit Guardian elsők között írt ezekről a perverzekről, de a Corriere della Sera is cikkezett a témáról még a délszláv háború idején. Az UNPROFOR is feljegyezte, hogy időnként „idegen személyeket” láttak a szerb félkatonai egységek között azokon az állásokon, ahonnan Szarajevót lőtték.

Ezek az információk a hágai Nemzetközi Bíróságra is eljutottak, többek között a Boszniai Szerb Köztársaság hadseregéből átállt katonák tanúskodása révén, akik arról számoltak be, hogy az állásoknál időnként „vendégek”, „látogatók” és „külső személyek” jelentek meg, akiket az első vonalba hoztak, hogy „gyakorolják” a mesterlövészetet.

100 millió líra a gyermektrófea

A világ azonban három évtizeddel a történtek után Miran Zupanič szlovén rendező 2022-ben bemutatott dokumentumfilmjéből, a Sarajevo safari címűből értette meg igazán, miről is van szó.

A dokumentumfilmben egy szlovén férfi, aki a háború idején titkos szolgálatban egy amerikai cégnek dolgozott, elmondja, hogy gazdag külföldiek fizettek a félkatonai alakulatok tagjainak, hogy hozzáférést biztosítsanak számukra az állásokhoz, ahonnan lőtték Szarajevót. Volt árjegyzék is. A gyermektrófea volt a legdrágább: 100 millió olasz líra. Azután az egyenruhás férfiak. A nők olcsóbbak voltak. Míg az idősek szabad préda, őket állítólag ingyen lőhették ki. A film alkotója, hangsúlyozza, voltak más tanúk is, de ők az utolsó pillanatban visszavonták a vallomásukat.

A film bemutatása után a boszniai főügyészség vizsgálatot indított. De a büntetőeljárást végül nem Bosznia-Hercegovinában emelték, hanem Olaszországban – számol be a Jutarnji List.

Feljelentés Milánóban

Gavazzeni büntetőfeljelentése alapján Alessandro Gobbis ügyész nyomozást indított ismeretlen személyek ellen „különösen kegyetlen indítékú szándékos emberölés” miatt. Megemlíti a Szerb Állambiztonsági Szolgálat által használt infrastruktúrával való kapcsolatot, beleértve az előbbi körüli hálózatokat is, valamint az Aviogenex belgrádi charter repülőtársaságot. Utóbbi szállította a gyilkosokat a szarajevói szafari helyszínére. Gavazzeni szerint a vadászok gazdag olasz szélsőjobboldaliak voltak.

Annak ellenére, hogy az ENSZ védett övezetnek nyilvánította Szarajevót, a város szerb ostroma 1475 napig tartott, amely alatt egyes források szerint több mint 11 000 felnőtt és több mint 1600 gyermek halt meg, és több mint 480 000 rakétát lőttek ki. Ez volt a város leghosszabb ostroma a második világháború után.

Vezető képen: Szarajevó ostroma, a táblán: VIGYÁZZ, MESTERLÖVÉSZEK! felirat. Forrás: https://autonomija.info/