Jelen állás szerint akár már a hétfői, második mérkőzés után zsinórban harmadszor is bajnok lehet az OTP Bank–Pick Szeged a Telekom Veszprém csapatával szemben. És megint Veszprémben! Amire még soha nem volt példa.
Mert nekik már csak egyszer kell győzni az újabb sikerért. A Telekom Veszprém együttesének viszont – a becsületük visszaszerzéséért a Tisza-partján elszenvedett kínos, csúnya vereség miatt (31–25) – kétszer is. A veszprémiek háromszor is magukat sodorták ebbe a kellemetlen helyzetbe. Először a NEKA elleni döntetlennel. Másodszor, amikor az alapszakasz győzelemért vívott csatában kikaptak Szegeden, amivel elvesztették a pályaelőnyüket. A harmadikat pedig most szedték össze. Azzal, hogy esélyük sem volt a sikerre a legnagyobb hazai riválisuk ellen.
Nekem az első, nagyon figyelmeztető jel az volt, amikor Szita Zoltán védekezésben saját széléről indulva végigtolta Remilit az ellenkező oldal kettes védőjéig, esélyt sem adva neki ezzel a lövésre, vagy a bejátszásra. Ebből is érződött, egyértelműen kirajzolódott, hogy a Szegeden agyonszidott Juan Carlos Pastor mester ismét úgy „kivesézte” a Telekom Veszprémet a legfontosabb összecsapásra, hogy a vendégek csak tanácstalanul ténferegtek a kékek hatosfala előtt. Ez a másik oldalon mintha megint nem így történt volna. Mert nem volt rá válasz.
Ennek a remek védekezésnek is köszönhetően tudott extrát nyújtani 12 védésével Mikler Roland. És még azért is, mert a szenzációs formát mutató volt veszprémi kapus egykori játékostársai minden rezdülését ismerte. Így maradt ki három vendégbüntető is. Míg a másik oldalon Blonz mind a hetet „beverte”.
A rangadón ez is nagy különbséget jelentett a két csapat között. De szembetűnő volt az átlövők közti minőségbeli gólkülönbség is. Mačkovšek hat találata önmagáért beszél. Szegeden megtanították lőni és védekezni is. Veszprémben ez nem sikerült. El-Deraa-át, Laugét és Remilit is alaposan „megfogatta” a Mister. Jelezve, hogy hiába a sok százmilliós kivásárlás, nem a pénz játszik a pályán. Huszonöt lőtt góllal nem lehet klasszikust nyerni. A beállók csatáját szintén a szegediek nyerték. (Bánhidi után a kis Rostát sem vették észre Veszprémben, amikor kellett volna.) A Szeged ezúttal taktikailag is érettebb, felkészültebb, gyorsabb, csapatjátékot nyújtott. Így megérdemelten vezet az egyik csapat két győzelméig tartó aranycsatájában 1–0-ra.
A Pastor-csapat, ahogy az elmúlt években mindig, megint akkor játszott legjobban a bajnokságban, amikor kellett. Most is! Veszprémben a remény hal meg utoljára. De most tényleg nagyon közel van hozzá…
A második összecsapáson magas fokú mentalitásbeli javulásra is szüksége lesz a Telekom Veszprémnek, nehogy szégyenszemre megint saját otthonában bukjon aranyérmet Momir Ilić edző együttese. Mert azzal bizony elviselhetetlen, megbocsáthatatlan fájdalmat okoznának a szurkolóknak.
A Telekom Veszprém kvalitásai adottak az ellenfél legyőzésére, hogy harmadik meccsre mentse a döntőt. Ezt már négyszer megmutatták az idényben. Ezt újra be lehet és be kellene bizonyítani. Igény lenne rá.
Végül még egy nagyon fontos szempont. Senkinek eszébe ne jusson, hogy a Pick szándékosan, péntekre hazavinné a férfikézilabda bajnoki cím ünneplését. Ők már hétfőn, egymás után harmadszor is pezsgőfürdőznének a Veszprém Arénában. Ráadásul a lélektani előny abszolút náluk van. És mint tudjuk: legszebb öröm a káröröm…
Donát Tamás
Hétfőn hasonló ünnepre készülnek a szegediek, mint legutóbb már kétszer a Veszprém Arénában. Fotó: szegedma.hu
