A magyar–lengyel barátság hete kezdődik Veszprémben március 19-én irodalmi, zenei, színházi, gasztronómiai rendezvényekkel, kiállításmegnyitókkal, mintegy nemzeti ünnepünk folytatásaként. Hiszen az 1848–49-es magyar szabadságharcnak nyújtott lengyel segítség alapozta meg anno az egymással szolidáris két nemzet barátságát.
Veszprémben március 19-e és 25-e között a magyar–lengyel barátság hete alkalmából 20 helyszínen közel ötven program várja az érdeklődőket. Egyébként 2007 óta március 23. hivatalosan is a lengyel–magyar barátság ünnepnapja, amelynek minden páros évben magyar, páratlan évben pedig lengyel város ad otthont. Idén Veszprém a házigazda, ide várjuk Áder János és Andrzej Duda köztársasági elnököket március 23-án.
A lengyel–magyar barátság része a közép-európai történelemnek. Ahogyan a két nép lelkében és kultúrájában is sok a rokon vonás. A veszprémi Vár Ucca Műhely most megjelent lengyel számában Ryszard Legutko (1949) filozófus, politikus és publicista, a Jagelló Egyetem professzora, az Európai Parlament képviselője például így bölcselkedik a lengyel lélekről (Pálfalvi Lajos fordításában): „Ha egy lengyelt megkérnénk arra, hogy határozza meg Lengyelország helyét és szerepét a világban, akkor – életkorától és műveltségi szintjétől függetlenül – minden bizonnyal azt mondaná, hogy utol kell érnünk a világot, amely száguld előre, mi meg elmaradottak és provinciálisak vagyunk, átalakított minket a kommunizmus és a bolsevizmus vírusa, a legalapvetőbb problémánk a lengyel megalománia és hőzöngés, a lengyel gyötrelmek legmélyebb oka az anarchia és a liberum veto, az érett nyugati demokráciákban egész másképp mennek a dolgok, mint nálunk, nem érjük el azt a szintet, hiába erőlködünk annyira, nem sikerül stb. Valaha csak egy kis csoport hirdetett ilyen nézeteket, ma így vélekedik a legtöbb lengyel önmagáról. E pillanatban nem az ilyen vélemények tárgyszerű igazsága a lényeg, hanem az, hogy azt mutatják, a lengyeleknek szilárd meggyőződésük van arról, hogy kik voltak és kivé kell válniuk. Ugyanakkor nincs semmiféle pozitív elképzelésük arról, hogy kik ők most, ebben a pillanatban, mit kell tennie a nemzetnek, mit kell tenniük személy szerint nekik ahhoz, hogy gazdagíthassák Európa és a világ közös javait. A lengyelek állandóan a helyüket keresik, behozzák a lemaradást, csatlakoznak másokhoz ahelyett, hogy saját terveik szerint alakítanák a mai világot aszerint, hogy mit tartanak helyesnek. Úgy gondolják, ezt a feladatot csak a jövőben teljesítik, amikor majd készen állnak erre, végre teljesítik a feltételeket ahhoz, hogy teljes jogú cselekvő alanyokká válhassanak.”
A veszprémi Vár Ucca Műhely lengyel számának igazi kuriózuma a félig magyar Krzysztof Varga regényrészlete, amely Sonnenberg címmel Lengyelországban megjelenés előtt áll. Varga már maga mögött tudhat egy magyar-trilógiát, most pedig Budapestről írt regényt. A veszprémi irodalmi folyóirat lengyel számának fordításait Németh Orsolya és Vas Viktória válogatta és szerkesztette.
A veszprémi lengyel hét március 19-én a Laczkó Dezső Múzeumban Újra szárnyal a fehér sas! címmel nyíló kiállítással kezdődik. A magyar–lengyel barátság hetét Jerzy Snopek, a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete nyitja meg. Köszöntő beszédet tart Porga Gyula, Veszprém Megyei Jogú Város polgármestere és S. dr. Perémi Ágota múzeumigazgató. A kiállítást Rotár Krisztina, a Lengyel Köztársaság szegedi konzulátusának főmunkatársa nyitja meg. A megnyitón közreműködik Kiss László népzenész.
Az önálló Lengyelország megalakulása 100. évfordulójának emléket állító kiállítás legkülönlegesebb darabja a Tarnówból (Muzeum Okręgowe w Tarnowie) érkezett Bem József-relikvia: a magyar és lengyel történelem egyaránt mélyen tisztelt alakjának, Bem apónak koponyatöredéke és hajszálai.
A teljes program itt elérhető.
