Vége van annak a korszaknak, amikor a víz korlátlan rendelkezésre állását természetesnek vehetjük. A víz – szó szerint – élet és halál kérdésévé vált. Ez az ENSZ által két évvel ezelőtt felállított Vízügyi Elnöki Testület (VET) pár napja nyilvánosságra hozott vízügyi cselekvési programjának üzenete.
Az ENSZ Közgyűlése a víz kiemelkedő értékét azzal ismeri el, hogy az ivóvízhez és a szennyvíz-kezeléshez való hozzáférést emberi jognak minősíti – olvasható az elobolygonk.hu oldalon. Napjainkban több mint kétmilliárd ember kénytelen szennyezett vizet inni, s míg ma az emberiség 36 százaléka él vízhiányos régiókban, az évszázad közepére több mint a fele kerül ebbe a helyzetbe. A bővülő népesség, a növekvő élelmiszer- és energiaigény csak fokozni fogja a vízhiányt: 2050-re a világ gabonatermelésének közel a felét veszélyezteti, és egyre több ember kényszerülhet lakóhelye elhagyására.
Az elmúlt 20 év 1000 legsúlyosabb természeti katasztrófájának közel 90 százaléka vízügyi vonatkozású volt (árvizek, viharok, aszályok, hőhullámok), 2050-re pedig pusztán az elsivatagosodás jelensége kb. 100 országban egymilliárd ember megélhetését fogja fenyegetni.
Ma a földi lakosság fele él városokban, harminc év múlva ez az arány kétharmad lesz, ami soha nem látott mértékű keresletet támaszt a megbízható és biztonságos vízellátás iránt. A fenntarthatóság jegyében mindezekre időben fel kell készülni.
