Alapjogokat sért, hogy már csak négyéves korig menthetők fel a gyerekek a kötelező óvodalátogatás alól, ezért az Alkotmánybírósághoz fordul a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a köznevelési törvény nyári módosításával bevezetett korlátozás eltörlését kérve.
A szervezet két szülő képviseletében nyújtott be alkotmányjogi panaszt, akiknek gyermeke még idén betölti negyedik életévét, ezért erre a nevelési évre már nem kaphatta meg a felmentést. A szülők azt szerették volna, ha a gyerek még otthon marad, mert decemberre várják testvére érkezését. Úgy gondolják, hogy az új családtag érkezése önmagában is nagy kihívás, amit felesleges az új közösségbe való beszoktatással tetézni. A döntésben az is közrejátszott, hogy a kisfiú bölcsődei beszoktatása küzdelmes volt, viszont családi összefogással megoldható lenne a felügyelete. Azt tervezték, hogy a gyermek intézményen kívüli programokon szerez majd közösségi tapasztalatokat, és egy évvel később már úgy megy óvodába, hogy testvére és közte erős kötődés alakult ki.
Ezt a tervet hiúsította meg a semmiből jött, idén nyáron kihirdetett és néhány nap alatt hatályba léptetett módosítás, amely korlátozta a szülők jogát, hogy éljenek az Alaptörvényben biztosított nevelési jogukkal, és úgy gondoskodjanak a gyermekükről, ahogy az az érdekeit szerintük legjobban szolgálja.
Az Alkotmánybíróság korábban már foglalkozott a kötelező óvodai részvétel előírásával: a testület 2013-ban meghozott határozatában azért nem találta ezt aránytalan korlátozásnak, mert lehetőség volt a felmentésre mindkét olyan évben, amikor az óvodai nevelés elsődleges célja még nem az iskolára való felkészítés. Az idén nyáron hatályba lépett törvénymódosítás viszont már nemcsak az utolsó, iskolaelőkészítő évben, hanem az azt megelőző évben is kizárja a felmentést, ennek alkotmányossága pedig – az Alkotmánybíróság korábbi érveiből kiindulva – már semmiképpen nem igazolható, sőt, az alapján Alaptörvény-ellenes.
Az indítványban a TASZ arra is kitért, hogy a szülők egyáltalán nem tudtak felkészülni az új szabályozásra, mert a módosítást a kihirdetés után szinte azonnal hatályba léptették. Így a nevelési szabadsággal összefüggésben a jogbiztonság követelménye is sérült.
– Bízunk abban, hogy ez az ügyünk nem csatlakozik azok sorába, amelyek már több száz, vagy több ezer napja várnak az Alkotmánybíróság döntésére. Abban is bízunk, hogy a testület kitart saját korábbi álláspontja mellett, és orvosolja azt a szülők és családok ezreit érintő sérelmet, amelyet a parlament ejtett a szülői nevelési szabadságon – jelentette ki Pásztor Emese, a TASZ Magánszféra-projektjének jogásza.
