Diáktüntetéssel kezdődött Párizs egyik legszegényebb negyedében, gyújtogatásba, fosztogatásba torkollott Európa nagyvárosaiban. Az egészre rátelepült a Black Bloc fekete maszkos radikális baloldali szervezet, amely az Európát megrázó zavargások mögött állhat. Őket követik a luxusboltokat kirámoló fosztogatók.

A hétvégi, október 17-i franciaországi zavargásokban több mint fél millió ember vett részt. Miután a helyzet eszkalálódott és a rendőrség kezéből kicsúszott a kontroll, éjszakai kijárási tilalmat és gyülekezési tilalmat vezettek be több nagyvárosban. Ettől függetlenül október 24-ére újabb tüntetést jelentettek be Párizsban, most úgy tudni, hogy a „sárga mellényesek” mennek utcára a megélhetési gondok miatt. A legfőbb diákszervezetek jelezték csatlakozásukat. Az egész átláthatatlan káoszt, ami a párizsi, marseille-i, lyoni francia utcákon kialakult, a hírportálok úgy magyarázzák, hogy a diákok követeléséhez csatlakozott mindenki, aki elégedetlen az üzemanyagárakkal, a közszolgáltatással, a fizetésekkel, a növekvő munkanélküliséggel, a lakhatással, a megélhetési költségekkel. Minden csalódott, dühös ember rávetíti, beleviszi a maga legkülönfélébb egzisztenciális gondját a diákoktól kezdve a szakszervezeteken át a bevándorlókig.

Biztonsági szakértők szerint azonban nem ennyire spontán alakultak ki a brutális vandalizmusba torkolló zavargások. De nem is a tizen- és huszonéves influenszerek okolhatók a történtekért. Jól értesültek tudni vélik, hogy létezik egy fekete maszkos radikális baloldali, anarchista szervezet, a Black Bloc, amely Európa-szerte szítja a zavargásokat. Az ő követőik azok, akiket látunk a videókon, ahogy kalapácsokkal és más eszközökkel harcba szállnak a rendőrséggel. Ők vezetik az utcai harcokat.

Utánuk érkeznek a fosztogatók, akik betörnek az üzletekbe, felgyújtják az épületeket, autókat. Különösen a drága luxusboltokat preferálják: a Rolexet, a Louis Vuitton-t, Nike-t, a mobiltelefon-kereskedéseket, az ékszerüzleteket, ahonnan mindent felpakolnak, és másnap már az interneten, sőt Párizs utcáin árulják a cuccot. A Vintage internetes vásártér például letiltotta őket. A biztosítók számításai szerint csak ezen a hétvégén Franciaországban több száz millió euró kárt okoztak.

Anarchisták és közönséges rablók

Marseille-ben betörtek a városházára, Limoges-ban felgyújtották a városháza tornyát, ami totál leégett. Az összecsapásokban Franciaország-szerte mintegy ezren megsérültek a tüntetők és a rendőrök közül is, és több mint 2400 tüntetőt bevitt a rendőrség.

Szakértők figyelmeztetnek, hogy ennek a berlini gyökerű, több évtizedes Black Bloc (Schwarzer Block) szervezetnek nincs állandó tagsága. Az elnevezés tulajdonképpen egy harcmodor, taktika, világlátás. Esetenként csatlakoznak hozzájuk olyan kapitalizmusellenes harcosok, akik a rombolást, fosztogatást szimbolikus cselekedetnek tartják. Példaképük az 1968-as diáklázadásokhoz köthető antikapitalista Black Mask nevű szervezet. De persze ahogy ez lenni szokott, hozzájuk csapódnak kevésbé filozofikus alkatú, inkább vandálnak nevezhető közönséges rablók és gyújtogatók is.

Magyar Péter a migrációról

Kinek jó ez az egész, amit csinálnak? Kinek érdeke zavart kelteni Európában? A baloldalnak biztosan nem kedvez az, hogy velük hozzák összefüggésbe a fekete álarcosokat. A zavargások sokkal inkább a szélsőjobboldal malmára hajtják a vizet, Marine Le Pen most elmondhatja, hogy majd ő rendet csinál Franciaországban, majd ő hazaküldi a bevándorlókat.

Magyar Péter magyar miniszterelnök is a bevándorlókat sejti a történések mögött, legalábbis október 18-i Facebook-posztjából ez derül ki. Miközben szolidaritását fejezte ki a francia nemzettel, és értelmetlen rombolásnak nevezte a diáktüntetések eszkalációját, kitért a migrációra is. Szerinte, a látottak után, talán mindenki számára érthető, miért lép fel Magyarország a lehető legszigorúbban a migrációval szemben és miért nem lazít a határok védelmén. Posztjára többen felkapták a fejüket, a bevándorlók védelmében vitába is keveredtek vele a kommentszekcióban. A Telex például megjegyezte, a magyar miniszterelnök nem említette, hogy a francia tüntetések elsősorban a megélhetési gondok és az oktatásügy problémái miatt kezdődtek.

Az olaszok bevetik a katonaságot

Más európai országokra is átterjedtek az eredetileg francia diáktüntetéssel kezdődött zavargások. Milánóban és más olasz nagyvárosokban, Brüsszelben és Albánia fővárosában is összecsapott a rendőrséggel, rongált, fosztogatott a tömeg. A hírek szerint Giorgia Meloni olasz miniszterelnök ötszáz katonával erősíti meg Milánó biztonságát, hogy megfékezze az erőszakos összecsapásokat. Az olasz kormány a fiatalkorúakkal szembeni fellépés szigorítására készül.

Albánia talán a kakukktojás, igazából nem nagyon illeszkedik a sorba, Tiranában már jó ideje utcán a lakosság, elsősorban a korrupció, de minden más miatt is tiltakoznak és követelik Edi Rama miniszterelnök lemondását. Az viszont igaz, hogy a nyári békés felvonulások után most már Tiranában is eldurvult a helyzet. A jobb egyetemi körülményeket és munkalehetőségeket követelő albániai diákok felgyújtották a minisztérium épületét, és téglákat dobálva megrohamozták a miniszterelnöki hivatalt. A BBC tudósítója szerint több útba eső üzletet és bankfiókot is megrongáltak.

Bombariadó hazai iskolákban

Magyarországot is megérintette az Európán átsöprő erőszakhullám? Vagy semmi köze az október 19-i iskolai bombafenyegetéseknek az egészhez? A rendőrség dolga, hogy kiderítse. Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint ismeretlenek bombafenyegetéseket tartalmazó e-maileket juttattak el hétfőn több médiatartalom-szolgáltatóhoz. A fenyegetések szerint több mint 70 iskolában helyeztek el robbanóanyagot, ami szerencsére vaklármának bizonyult.

Nemcsak Magyarországon, hanem Szerbiában is bombariadó volt hétfőn többek között szabadkai és újvidéki iskolákban.

Felvetődik a kérdés, van-e kapcsolat a fenyegetések és a külföldi zavargások között? Egyáltalán, kinek érdeke Európában zavart kelteni?

Vezető képünk forrása: northfoto