A kormány úgy gondolja, hogy az éghajlatváltozásra és hatásaira fittyet hányva a Balaton is majd úgy viselkedik, ahogyan azt ő szeretné. De téved. Ebben is – mondta szerdai, a balatonvilágosi kilátónál tartott sajtótájékoztatóján Kendernay János, az LMP társelnöke.
– A Balaton Európa olyan legnagyobb sekély vizű tava, melynek ökológiai sajátosságai semelyik más tóval nem összehasonlíthatók – hangsúlyozta Kendernay János. – Ezért is szeretjük: a lágy, selymes vizéért, természetközeli partjaiért és az egyedülálló északi és déli part jellegéért.
Elmondta: a politika rendszerint sajátos szerepet szánt a tónak. A XIX. század elején a Balaton puszta létét a kortársak közül is sokan egyenesen feleslegesnek és károsnak ítélték: számtalan terv született a tó lecsapolására, hátha jobb volna például búzatermesztésre.
Felfedezése, népszerűsítése és a benne rejlő lehetőségek hasznosítása a reformkor nagyjainak érdeme: a magyar tengerről és környékéről írt Kazinczy Ferenc, Kisfaludy Károly, de megfordult itt többek közt Széchenyi, Deák és Wesselényi is. A reformkor magyar sajtója is ráirányította a közvélemény figyelmét a tóra, de népszerűsítésében nagy szerepe volt azon külföldieknek is, akik a tónak és környékének eladdig kiaknázatlan lehetőségeiről írtak.
Történelmi korok, politikák és kultúrák jöttek-mentek. A polgári éra után sokáig a gyerekek, a családok pihenőhelye volt.
– Az orbáni politika ismét a kivételezettek helyévé tenné: privatizációval, kegyeltjei milliárdos, vissza nem térítendő támogatásával, miközben a közemberek megint csak kiszorulnak – folytatta. – Ám éppen ez a mohó politika a saját zsákutcájukat is jelenti. Az a baj, hogy ennek mindannyian megisszuk a levét, mert éppen csak azt felejtik el, hogy a Balaton és vízgyűjtője egy élő ökoszisztéma, amelyre hiába hoznak elfuserált, most már szinte csak az egyéni érdekeket szolgáló kormányrendeleteket. Ha figyelmen kívül hagyják a tó természetes folyamatait, az egész egy luxusszállodákkal, jachtkikötőkkel, lebetonozott terekkel körített, zárt és kibetonozott mesterséges lavórrá válik. Az a kisebbik baj, hogy ebből a tó ökológiai leromlása miatt egyre kevesebb pénzt hasíthatnak ki. A nagyobbik baj, hogy mindenki más is rosszul jár, mert a Balaton tönkremegy.
Tételesen felsorolta:
– a Balaton vízgyűjtője ugyanúgy az aszályos, csapadékhiányos térségekhez tartozik/tartozhat, mint az ország többi része,
– az, hogy ezt a bármikor lehullott/a vízgyűjtőről gyűjtött csapadékkal úgy pótolják, hogy a gazdagok jachtjai számára is elégséges vízmélységet a vízszint állandóan magasan tartásával próbálják rendezni, ellentétes a Balaton ökológiáját biztosítani hivatott nádállomány és élővilág életben tartási feltételeivel,
– ez a magas vízszint a viharok során akár egyméteres vízszintkilengéseket okoz, ami miatt a haverok telkei a déli parton víz alá kerülhetnek,
– persze már vannak tervek a töltések, kőszórások magasítására, amitől csak még nehezebb lesz a Balatonhoz „hozzáférni”, és lassan létráról kell majd nézni a vizet,
– ezek a műszaki munkálatok a tó öntisztulását is veszélyeztetik
– ki és miből fogja összegyűjteni a töltések mellett összegyűlt, rothadó, törött nádat, a döglött halakat, az egyéb szemetet, amely rontja a tó vízminőségét?
– mi lesz a tó külső és belső szerves tápanyagterhelésével, ami miatt nyáron kék-zöld- és egyéb algalevessé válhat az egész tó?
– A lényeg: a kormány olyan szűk látókörű, hogy már nem csak a közérdekre nem figyel, de még a saját haverjai érdekét sem képes felismerni – magyarázta az LMP társelnöke. – Védeni nem tud, csak lopni. De a kormányzás alatt mi sokan mást értünk. A Balaton mindenkié! Ebből nem engedünk! Elvárjuk a kormánytól, és kérjük a Balatont övező önkormányzatoktól, hogy ne engedjenek a rövidtávú érdekek csábításának! Ha felborul a tó ökoszisztémája, mindannyian nagyon rosszul fogunk járni. Felhívjuk a figyelmüket, hallgassanak a kutatók figyelmeztetéseire!
A Balatont a klímaváltozás hatásai érzékenyebben érintik, mint bármely más területét az országnak, többek között a vízen és vízben tartózkodás, a tömegrendezvények, vagy a vízállás miatt. Károsak a mikroklímára a parti házsorok, amit a tóparti építkezések csak tovább súlyosbítanak. A tavi cirkuláció a helyi mikroklíma legfőbb alakítója, amit döntően befolyásol a parti terület. Ha például a déli partot beépítik betonházsorokkal, ezek a hatások gyengülnek.
Védjük meg a Balatont, hogy a gyerekeink és az unokáink is örülhessenek a hullámainak!
