Ott áll a Trabant Veszprém szívében, az OMV-kút és a volt SZMT-székház közötti parkolóban. Nem tudni mióta, de az állapotából ítélve nem tegnap került oda. Beszakadt tetővel, szétrohadva, a belseje meg… Nehéz rá szavakat találni.
Az rögtön látszik, hogy alvóhelyként használja valaki. Az ülések hátradöntve, a sofőroldalra terített hosszú, meleg kabátban talán el lehetett viselni a fagyos éjszakákat. Ezt leszámítva leginkább egy rég nem ürített hulladékgyűjtő edényre hasonlít az oldalablakok nélküli, rozoga kaszni. Rongyok, mindenféle szemét, vekniszámra a penészes kenyér. Meg egy porszívó. ETA márkájú.
Olvasónk hívta fel a figyelmünket erre az abszurd rettenetre, ami mellett mindennap emberek sokasága megy el. Talán még a közterület-felügyelők is tudnak róla. Leírtuk régebben, hogy nem túl egyszerű a várost megszabadítani az elhagyott járművektől, de ez esetben talán nem lenne muszáj megfutni a hivatalos köröket. Ez a Trabant így, a maga bűzösen rothadó beltartalmával, egy napig sem maradhat itt tovább.
Sok minden megfordul az ember fejében, ha ilyesmivel szembesül. Megpróbálja maga elé képzelni a Trabant lakóját, aki a szélvédő mögött letett borotvából ítélve talán még igyekszik megőrizni az emberi arcát. Ha él még egyáltalán. Hogyan jutott idáig? Miért nem kér segítséget az arra hivatott segítő szervezetektől? Miért halmoz fel annyi kenyeret, amennyit nem tud elfogyasztani? Miért, miért, miért?
Nem kezdjük el kinyomozni, hogy kié a parkoló. Talán nem is a városé. De ezek a képek remélhetőleg eljutnak az illetékesekhez, akik tudni fogják, mi a dolguk. Mi, veszprémiek, számítunk rá, hogy az önkormányzat, a hajléktalanellátás és a közegészségügyi szolgálat haladéktalanul intézkedni fog.
Fotók: a szerző
