Jókedvű, profin megszervezett és minden részletében veszprémi. Ez jellemezte tegnap délután a 100 szóban Veszprém történetíró vetélkedő díjátadó eredményhirdetését, ami könyvbemutató és sajtótájékoztató is volt egyben. Nagy kár, hogy az igazán egyedi Történetek Veszprémről kötetben az Európa Kulturális Fővárosa menedzsmentje nem látott fantáziát.
Amint arról februárban hírt adtunk, Dióssy László és Wéber László, az általuk szerkesztett StúDió podcast sikerén felbuzdulva kezdték el törni a fejüket, mivel tudnának hozzájárulni az Európa Kulturális Fővárosa projekt sikeréhez. Így találtak rá egy chilei cég gyorsan népszerűvé vált ötletére. A 100 szóban Santiago mintájára ma már számos ország számos városában hirdettek mininovella-pályázatot, de Veszprém az első európai nem főváros, ahol ebbe bekapcsolódhattak az emberek.
Az ötletgazdák kétszer is benyújtották támogatási kérelmüket az EKF 2023 bírálóihoz, ám ott nem találták támogatásra érdemesnek a kezdeményezést. Pedig a csinos kiadvány akár a nagy várakozásokkal teli programév reprezentációs ajándéka is lehetne. Nem állt melléjük az önkormányzat sem. Ha bárki ott lett volna közülük tegnap, láthatta volna, hogy hiba volt. De a veszprémiekből még nem veszett ki a lokálpatriotizmus. A kötet megszületését ugyanis helyi cégek és magánszemélyek örvendetesen hosszú sora segítette.
A 100 szóban Veszprém felhívására közel hatszáz írásmű érkezett. Ez egészen fantasztikus szám, tudva, hogy milliós nagyvárosokban 1500-1600 pályázó él csak a lehetőséggel. Az írások előválogatása után 78 mininovella került a zsűri elé, amelynek elnöke Praznovszky Mihály irodalomtörténész volt, a tagjai pedig Géczi János író és pályatársa, Nyári Krisztián. Egymástól függetlenül pontozták a csupán kódszámmal ellátott történeteket, nem tudva, hogy a pályázók közül ki a civil és ki a hivatásos tollforgató. De nem csak foglalkozás, életkor tekintetében is széles volt a mezőny: 12 éves a legfiatalabb és 84 a történetíró vetélkedő legidősebb szerzője.
Praznovszky Mihály a rá jellemző lelkesültséggel arról beszélt, miért volt jó számára zsűritagnak lenni.
– Ez egy hatalmas, kedves, ötletes játék volt, Veszprém felfedezésének élményét adta. Az írások között akad humoros, szomorkás és tragikus, de mindegyik tele van szeretettel, nosztalgiával, régvolt helyekkel és ismerősökkel. A történeteket hétköznapi emberek írták, úgy, ahogyan a szívükkel látják a várost. Ezzel tettek hitet a veszprémiségük mellett – mondta.
Az első díjat Friedler Magdolna Télire eltett Veszprém, a másodikat Bojtor Iván Bázisugrás, a harmadikat Kéri Márk Próbálom sűríteni a várost című írása nyerte el. A 18 év alattiak ifjúsági díját Korbély Emmának ítélték a Resti című írásáért. A 100 szóban Veszprém Facebook oldalán közönségszavazásra is volt lehetőség. A legtöbb lájkot Déri Anna Gyöngyvirág presszó című írása kapta, így ő lett a közönségdíj nyertese. Írásaikat a tegnapi rendezvényen Pap Lívia színművész olvasta fel.
A Történetek Veszprémről kötetbe mind a 78 mininovella bekerült, de a többiek munkája sem lesz az enyészeté, mert azokat a levéltárban fogják elhelyezni az utókor számára. A könyv értékét és veszprémiségét az Európa kulturális fővárosában élő grafikusok, festők, fotósok illusztrációi emelik és teszik még inkább szerethetővé. Debreczeny Zoltán, Hegyeshalmi László, Schmidt Kiara, Zongor Gábor és a Pannon Fényképészkör Egyesület tagjainak alkotásai remekül illeszkednek az írások hangulatához. A kötet kétnyelvű, az angol fordításokért a Katedra nyelviskola munkatársait illeti köszönet. A borítót Csiszér Tamás és Szimmer Ákos tervezte és mindez az OOK-Press Nyomda kiváló munkájának eredményeként vált kézzelfoghatóvá.
A tegnapi díjátadót Kovács Attila zeneszerző két jazz-darabja, Dióssy Flóra Kata balettnövendék fellépése és a második díjat elnyert Kéri Márk gitárjátéka tette még hangsúlyosabban a veszprémi kultúra ünnepévé.
Vezető képen balról jobbra: Bojtor Iván, Friedler Magdolna, Kéri Márk, Dióssy László, Korbély Emma, Déri Anna, Wéber László. Fotók: a szerző
