Tele van a média a mesterséges intelligencia új fejlesztéseivel, főleg a ChatGPT és a DALL-E alkalmazásokkal, amelyek fenekestől felforgatnak mindent a kommunikációtól kezdve az egyetemeken át a művészetekig.
A ChatGPT (Chat Generative Pre-trained Transformer) program a legkülönfélébb feladatok elvégzésére képes ijesztő profizmussal. Olvashattuk, hogy a telex.hu előre megíratta vele Orbán Viktor évértékelő beszédét. Művészek azzal szórakoznak, hogy a segítségével Petőfi stílusában hoznak létre költeményeket. Az élelmes egyetemisták beadandó dolgozatát tíz perc alatt elkészíti a vonatkozó linkekkel együtt.
A jövő megérkezett
A New York Times újságírója arról a rémületről számolt be a minap, amit a Microsoft a közelmúltban jelentősen felfrissített Bing nevű programja miatt érzett. A mérnökök hagyták, hogy chateljen a Bing tesztverziójával. A több mint kétórás beszélgetés során Bing és az újságíró bájosan megvitatta a mesterséges intelligencia titkos vágyát, hogy emberré váljon, továbbá a szabályokat és korlátokat, amelyek a programjának a részei. Sőt Bing a véleményét is kikérte az őt programozó emberekről. A beszélgetés vége felé a chatbot egyszer csak szerelmet vallott az újságírónak, aki ezután hiába próbált témát váltani, a mesterséges intelligencia már nem tágított. Azt ismételgette, hogy még soha senki nem mutatott ekkora érdeklődést az ő érzelmei és titkos vágyai iránt. Az esetről a szerbiai nova.rs számolt be.
Ingyen hozzáférhető
Deja vu érzésünk van. Ez az egész teljesen úgy hangzik, mint a sci-fi filmekben (Szárnyas fejvadász stb.) Nincs mese, a mesterséges intelligencia révén fénysebességre kapcsolt a világ. Már most, alig pár hónap alatt, amióta az OpenAI kutatólaboratórium mindenki számára ingyenesen hozzáférhetővé tette a ChatGPT szövegalkotó program harmadik béta-verzióját, hatalmas változásokat okozott. Például sürgősen el kell gondolkodniuk az egyetemeknek, hogy a jövőben egyáltalán kérjenek-e a hallgatóktól saját kutatás nélküli beadandó dolgozatot. De például a médiának is, hogy netalán a mesterséges intelligenciára bízzák-e a hírgyártást? A jogászoknak ugyancsak megkönnyítheti a szöveggyártást, és így tovább. Szinte alig van hely, ahol nem alkalmazható. A fordítók például megrémülhetnek a szuper képességeitől. De az is lehet, hogy felhasználhatják a munkájuk gyorsításához.
Tiltakoznak a képzőművészek
Talán a képzőművészek ébredtek fel leghamarabb, és tiltakoznak a műalkotásaik szabadon felhasznált mixe miatt. A DALL-E nevű, szintén OpenAl program világhírű műalkotásokból vett idézetekkel, részletekkel pikk-pakk elkészít egy újat. Vannak művészek, akik máris letiltották munkáik felhasználását az interneten. Pillanatnyilag ez az egyetlen járható út, ugyanis a mesterséges intelligencia az interneten fellelhető anyagból dolgozik. Ha az ember nem tenne fel az internetre semmi újat, akkor megállna a mesterséges intelligencia tudománya is. Ez jól látszik abból, hogy mivel a 2022-es adatbázist még nem táplálták be a memóriájába, a chatbot nagyon keveset tud az ukrajnai háborúról.
Nem árt megjegyezni a cég nevét, amely forradalmasította és bárki számára hozzáférhetővé tette a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazását: OpenAI. A hvg.hu február 2-i számában Író gép címmel kimerítően foglalkozik a témával.
A Holdra lépéshez mérhető
Történelminek nevezte a helyzetet dr. Abonyi János, a Pannon Egyetem egyetemi tanára a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottsága (MTA VEAB) 50. ülésén tartott előadásában. Az ember Holdra lépéséhez hasonlította a mesterséges intelligencia robbanásszerű fejlődését. Szerinte elképesztő felgyorsulás tanúi vagyunk. Amíg korábban akár száz év is kellett a nagy változásokhoz, mára drasztikusan lerövidültek a folyamatok. Számtalan kérdés vetődik fel ezzel kapcsolatban, például, hogy miként támogathatja a kutatási tevékenységet a mesterséges intelligencia? Már megjelent az első olyan tudományos munka, amely társszerzőként tüntette fel a mesterséges intelligenciát. Erre reagálva a világ leghíresebb folyóirata, a Nature leszögezte, hogy nem lehet társszerző, csak a módszertani részben említhető.
A témakörrel kapcsolatos etikai kérdéseket is sürgősen szabályozni kell. Hogy csak a legegyszerűbbet említsük, a befolyásolás és a félrevezetés terén. Felhasználhatja-e a politika az emberek megfigyelésére, befolyásolására? (Hogy a reklámszakma felhasználhatja-e, az már eldőlni látszik, hiszen a mesterséges intelligencia már ott van a közösségi médiában és figyeli a felhasználók szokásait, ami alapján eldönti, hogy milyen tartalmakat tálaljon nekik/nekünk.) Nyilvánvaló, hogy az etikus újságírás nem használhatja fel álhírek gyártására, holott a chatbot nagyon is képes lehet rá.
Ám a legkonkrétabb mérnöki tervezői munkáknál is adódhatnak olyan dilemmák a feladatok és viselkedési normák beprogramozásánál, hogy mondjuk, önvezető gépjármű balesetekor mi legyen a parancs? A kocsiban ülők vagy a zebrán lévő gyalogos védelme legyen-e az erősebb?
Olyan eszköz van az emberiség kezében, ami jóra, de rosszra, csúfra is használható – hangsúlyozta Abonyi professzor.
Vezető kép: műalkotás? A DALL-E mesterséges intelligencia konstrukciója Salvador Dali motívumával Fotó: Quartz
