Paks napokban várható leállása egy a klímaváltozás egyre nyilvánvalóbb hatásai közül. Az áramellátásban várható helyzetről, a tanulságokról és a lehetséges lépésekről két szakértőtől kért rövid elemzést a Másfélfok.
– A jelenlegi helyzet jól mutatja, hogy az atomenergia sem független az időjárástól – mondja Perger András, az Energiaklub energiaprogram-vezetője. – És rövid távon nincs igazán jó megoldás, nem lesz elég áram, így időnként valamilyen nagy fogyasztót le kell kapcsolni. Ez várható a következő hetekben. Ez a rendszer még mindig arra van méretezve, hogy Paks legalább 1500 MW teljesítményt ad le, mert egyszerre csak egy blokkot szoktak kikapcsolni. Ekkora hiányt hirtelen importból pótolni úgy, hogy egyébként is importálunk áramot, nem biztos, hogy könnyen fog menni.
A szakértő szerint az előző, június végi hőhullámnál is sokat jelentett a napenergia-kapacitás, és nap közben most is ez ment meg minket. Ha Paks kiesik, így akkor sem fogunk importra szorulni. Éjszaka és kora este lesz igazán gond, és ezt fokozza, hogy az elmúlt évtizedben igazából nem volt erőműfejlesztés. Így csak bízhatunk benne, hogy a jellemzően öreg erőműrendszert felpörgetik, és az ki tudja szolgálni az igényeknek a felét este.
Viszonylag gyors, a mostani helyzeten túlmutató megoldást a villamosenergia-tárolás és a még több napenergia adhat. Ilyen helyzetekben ez segít, hiszen a hosszú hőhullámos időszakokban jellemző a szélcsend, emellett a megoldáshoz a biomassza és valamilyen mértékben a geotermikus energia is hozzájárulhat. Ám fontos a másik oldal is: ha kevesebb áramot használunk, főként kora este, és szigeteljük a lakásainkat.
– A helyzet másik nagy tanulsága, hogy nagyon nehéz a klímaváltozással tervezni – folytatja Perger András. – Paks II környezeti hatásvizsgálatánál olyan Duna-paraméterekkel számoltak, amelyeken a tervek beadása után három évvel már túllépett a valóság. Az atomenergia időjárásállóvá tétele, például hűtőtornyok az üzemideje vége felé közeledő Paks I-hez, hűtőtó kialakítása és egyéb megoldások, nehezen tervezhető és komoly költségekkel jár. Érdemes elgondolkodni azon, hogy ennek a pénznek jobb helye lehetne az energiatárolásban és a megújulók kiépítésében.
Szilva Attila fizikus, a BME és az Uppsalai Egyetem korábbi kutatója, a Furik blog szerzője szerint a probléma este van, amikor az áramigény kifejezetten magas, különösen melegben, de megfelelő belföldi tárolási kapacitás híján nincs elég rendelkezésre álló forrás. Hogy a jövő héten se legyen gond, aki teheti, ütemezze az áramhasználatot a nappali órákra olyan esetben, amikor ez lehetséges.
– Magyarország világelső a napenergia arányát tekintve az energiamixben – emeli ki Szilva Attila. – A tavalyi egész éves arány 27 százalék volt, ami bőven a 10 százalékos világátlag felett van. A második helyezett Chile 25 százalékkal. Ám Chilében a tárolási kapacitások is ugyanilyen mértékben nőnek: a tavaly újonnan hozzáadott napenergia 76 százalékát képesek nappalról estére eltárolni. A jelenlegi 8 GW feletti napelemes teljesítményt 2030-ra várhatóan kiegészíti majd 4 GW szél is, miközben a napenergia aránya is tovább nőhet. Tehát lesz bőségesen olcsó és a klímát nem szennyező energia, de a tárolás megoldása egyre inkább kulcskérdéssé válik. Kaliforniában az esti csúcsteljesítményt 33 százalékban az ipari akkumulátorok segítik, ami folyamatosan szorítja ki a klímaváltozást fokozó gázégetést.
A fizikus azt mondja: a magyarországi tervek szerint a jelenlegi nagyjából 700 MW-os ipari tárolós kapacitás a hétszeresére nőne 2030-ig, amit persze később tovább kell majd bővíteni. A hálózat stabilitását pedig látszólag paradox módon még az elektromos autók is segíthetik, hiszen az ipari akkuk mellett ezeknek az akkuja is használható tárolása megfelelő anyagi ösztönzéssel és V2G (Vehicle-to-Grid) töltőkkel.
A vezető képen: fontos lenne az épületek szigetelése. Fotó forrása: kisbau.hu
