Megjelent a leggyorsabban fegyverkező országok listája. Mire készülnek? Talán valami új háború réme fenyeget? Mire fel ez az abnormális fegyverkezés?
„Szittya” furcsaságok a hadseregben
Miközben Magyarország tele van békét hirdető plakátokkal, a háttérben a hadsereg megújítása zajlik. De hogyan? Az új vezérkari főnök értelmezhetetlen szittya harcmodorról beszél. Legalább ennyire érthetetlen a NATO-kompatibilis tisztikar „lefejezése”, az erejük teljében lévő, szakmai berkekben nagyra tartott tábornokok kirúgása. Mindeközben Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a honvédség képességeinek hadműveleti szintre emelését jelentette be. Holott szakértők szerint ehhez sem a személyi állomány, sem az eszközállomány nincs a megfelelő fejlettségi fokon. Duplájára emelnék a honvédség 37 ezer fős keretét, miközben még a jelenlegit sem tudják betölteni.
Pénzt visz és pénzt hoz
Sikeresebb terep lehet a honvédelmi tárca számára a fegyverkezés, csak pénz kell hozzá, de akár pénzt is hozhat, ha Magyarország is elkezd lőszert és harci eszközöket gyártani. Zalaegerszegen harcjárműgyártást terveznek, Várpalotán viszont Európa egyik legmodernebb közepes és nagy kaliberű lőszergyára fog megépülni a magyar állam és a német Rheinmetall vállalat közös beruházásaként. Ez a mintegy 150 hektáron elterülő hadiipari komplexum várhatóan körülbelül 200 millió euróból valósul meg.
A honvédelmi tárca közleménye szerint a magyar védelmi kiadásoknak a NATO által elvárt 2 százaléknyi mértéke már idén elérhető a GDP-hez képest, ez pedig „a magyar kormány számára nem a plafon, inkább a küszöb” – jelentette ki a honvédelmi miniszter.
Nem csak Magyarország növelte a kiadásait, kiolvasható ez a leggyorsabban fegyverkező európai országok listájáról – tette közzé a Slobodna Dalmacija horvát internetes portál a Hrvatski Vojnikra hivatkozva.
A Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI) adatai szerint 2022-ben mérték globálisan minden idők legmagasabb katonai kiadásait. Az, hogy globálisan, összességében 2240 milliárd dollárral, azaz 3,7 százalékkal megugrottak a katonai kiadások a világban 2021-hez képest, elsősorban Európa „érdeme”. Az említett stockholmi békekutató intézet kimutatta, országonként és régióként hol, mennyit költöttek védelmi rendszerekre 2022-ben.
Mindenki fegyverkezik
Az Ukrajna ellen indított orosz agresszió nyomán kitört háború teljesen megváltoztatta a trendeket. Nemcsak az agresszor és az áldozat, de a környező országok is fegyverkezni kezdtek. A SIPRI elemzője kimutatta, néhányan megduplázták kiadásaikat 2014 óta, amikor Oroszország illegálisan annektálta a Krímet. Közülük is kiemelkedő Ukrajna, ahol tavaly 640 százalékkal többet költöttek a hadseregre, mint 2021-ben, ez a legnagyobb ugrás a SIPRI elemzéseinek történetében. Ezzel a 36. helyről a 11. helyre ugrott fel a világranglistán.
Érdekes, hogy az elérhető adatok szerint Oroszország mindössze 9,2 százalékkal növelte katonai kiadásait tavaly. Ezzel a világranglistán az ötödik helyről (2021) a harmadik helyre emelkedett, megelőzve Indiát és az Egyesült Királyságot. Oroszország sokkal kevesebbet költ fegyverkezésre (2022-ben 86,4 milliárd dollárt), mint a két másik szuperhatalom.
Első helyen az Amerikai Egyesült Államok áll, amely 2022-ben 877 milliárd dollárt költött, és ezzel a globális katonai kiadások 39 százalékát állja. Ezt követi a Kínai Népköztársaság 292 milliárd dollárral, ami mindössze egyharmada vetélytársa kiadásainak. Ami Közép- és Nyugat-Európát illeti, tavaly átlagban 3,6 százalékkal növekedtek a katonai kiadások.
Fotók: Shutterstock / Slobodna Dalmacija
