A diákok egy része már így is utálta a mindennapi testnevelésórákat, ahol a felszabadult, jókedvű testmozgás helyett gyomorgörccsel végzik a szekrényugrást vagy a kötélmászást. De hogy helyette hetente néptáncra vagy sportkörbe se járhassanak, ettől kiakadtak. A barkochbakérdésre: minden nap kötelező és sokan utálják, kórusban azt válaszolják: a tesi!
Magyarországon folyton szajkózzák: bezzeg a mai gyerekek nem mozognak, nem tudnak fára mászni, nem szeretnek túrázni. A „kütyüket” kárhoztatják, közben saját felelősségüket felejtik. Vagy a könnyebb utat választják, mint most a Belügyminisztérium, melynek zseniális munkatársai az elméleti testnevelés tanítását tartják megoldásnak ott, ahol nincs elég tornaterem vagy tornaszoba. A humán okítási miniszter anno még megengedte, hogy a tárgyi feltételek hiánya miatt heti két órát néptánccal vagy az iskolai sportkörökkel kiválthassák a tornaórákat, no de most rend lesz. A belügyér szerint a heti öt az nem heti három, ha nem lehet kötelet mászni, jöjjön az elméleti testnevelés, mert a szabály, az szabály.
Ha a nyájas olvasó azt hiszi, hogy ez bújtatott biológia- vagy fizikaórát jelent, téved. Nem a sebességszámítást, a vektorokat vagy az energiaátalakulást tanulják majd elmélet címén, hanem sporttörténetet. Például az olimpiákét. Sokkal részletesebben, mint azt történelemből vagy magyarból már vették. Nemzettudatukat bizonyára erősítik majd egy-egy sportoló életútjának megismertetetésével, de nehezen érthető, hogy a mesélés miért jobb az iskolák közötti kézibajnoksági felkészülésnél vagy a sárközi ugrós gyakorlásánál.
Ha ezt nem is értjük, az viszont látható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján, hogy az elmúlt 12 évben 170 új „feladatmegoldó-hely létesült”. Ez idő alatt a fociakadémiák a határon túl is tucatszámra nyitották meg kapuikat a magyar állam finanszírozásában, támogatásában, sőt a focisták fűtött gyepen gyakorolhattak. Rétvári Bence államtitkártól tudjuk, hogy öt éve a gyirmóti pálya 2.5 milliárdos költségvetéséből 2 milliárd volt a közpénz, egyébként 4500 férőhelyes. A 3750 fős szolnoki pályára szintén 2 milliárd közpénzt adtak, az összköltség nyolcvan százalékát. A felcsúti katlan 3500 hellyel bír, 3,8 milliárdba került, ebből 2,7 milliárd volt közpénz. Ehhez jön még újabb 39,3 milliárd pályafűtésre a 2020-as labdarúgó Eb megrendezése kapcsán: Fradi (22 ezer néző, 19,5 milliárdos beruházás), MTK (5322 fő, 6,3 milliárdos projekt), Debrecen (20 340 férőhely, 13,5 milliárd).
A 2022/2023-as tanévben ezer tanulóra 5 tornaterem, tornaszoba jutott országszerte, ami mindössze 0,7-del több, mint amikor a mindennapi kötelező testnevelést bevezették. Ha a testnevelés helyett heti 2 óra néptánc és a sportkör sem megengedett, akkor a minisztereknek vajon fontos-e az ifjú nemzedék?
Vezető kép forrása: neaToday.org
