Bejárta a világot egy videó, amin egy amerikai turista bemutatja a totál üres Szantorinit. Hol vannak a vendégek? – kérdezi. De nem csak a görög szigeteken kevesebb a vendég idén nyáron. Elmarad a nyaralás?

A horvátok, montenegróiak is panaszkodnak. A Balatonon is ingadozó a helyzet, a tömegturizmus biztosan megszenvedi a drágaságot, viszont az északi parton úgy tűnik, még van fizetőképes kereslet.

Két felnőtt két gyerekkel Horvátországban településtől és a tengertől való távolságtól függően 400–800 ezer forintos apartmanárra számíthat, a Balatonnál ugyanezt egy kicsit olcsóbban megúszhatja, egy hétre számolva. De akkor is, hol van még a kaja, a strandbelépők, a közlekedés, ami nélkül nem úszható meg a nyaralás? Egy lángos legalább 2000 forint a Balatonnál, a sült hal ennél is több, egy gombóc fagyi pedig legalább 700 Ft. Miközben a magyarok többsége felmérések szerint mindössze 100–250 ezer forintot szánna nyaralásra fejenként.

Drágaság itthon és külföldön

Horvátországban hasonló drágaság van a boltokban, vendéglőkben mint nálunk Magyarországon. A horvát tengerparton például egy korsó sör ára átlagos vendéglőben 3,50 és 4,50 euró között mozog, bár olykor – az úgynevezett happy hour akció idején – két euróért is lehet kapni. Persze Split vagy Dubrovnik központjában, a parton akár 9 eurót is elkérhetnek érte. Strandnapernyőt nyugágyastól 6–16 euróért lehet bérelni az Adrián, ami körülbelül négy euróval több, mint tavaly, de az akvaparki belépő is drágább lett, így például Makarskán idén 15 euróba kerül. A horvátoknál Split különösen drága – akik a központban parkolnak, azoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy ez óránként körülbelül 4,75 euróba fog fájni nekik, míg a központon kívül akár háromszor olcsóbban is lehet parkolni.

Zadarban nem drágább a piac, mint Veszprémben vagy Balatonfüreden. A paradicsom kilója 2,50 euró, ami körülbelül 1000 forint, a kajszibarack, de minden más gyümölcs kilója pedig 5-5,5 euró, ami 2000–2500 forintnak felel meg.

Félig üresek a strandok

A horvát lapok beszámolói szerint idén kevesebb a turista a tengeren. Említettük már az amerikai turista Szantorini szigetén készült videóját, aminek azt a blickfangos címet adta: Idén elmarad a nyár Görögországban? Ha a nyár nem is marad el, de a nyaralás sokak számára igen. Hiányzik például a német turisták tömege, akik ilyenkor be szokták népesíteni a mediterráneumot. A németek idén még óvatosabban utaznak, a válságos időktől való félelmükben továbbra is spórolnak.

A tisztánlátás kedvéért a horvát Jutarnji list beszámol róla, hogy közvetlen szomszédjuknál, Montenegróban sem jobb a helyzet, mint Dalmáciában, sőt. Állítólag Budván és a környékén félig üresek a strandok és az éttermek, a szállások 50 százaléka üresen áll. A házigazdák nem értik, mi van, még mindig várják, hogy a szezon végre elkezdődjön, bár július már a végéhez közelít. Úgy tűnik, az embereknek nincs pénzük sem szállásra, sem boltra, mert minden annyira drága, hogy még az úgynevezett „paradicsomos turisták” sem jönnek. Ők azok, akik hűtőtáskákban cipelik magukkal a strandra az ellátmányt, a szendvicset, paradicsommal.

Annak ellenére, hogy az idén gyenge az érdeklődés, az árak nem csökkennek, aminek a magyarázata, hogy a vendéglősnek, az apartmantulajdonosnak, a szállodásnak is sokkal többe kerül minden, kezdve a munkaerőtől az alapanyagokig.

Változnak a nyaralási szokások

Ráadásul részben a klímaváltozás, részben a drágaság miatt is változnak a nyaralási szokások. Az emberek inkább májusban vagy szeptemberben nyaralnak, mint 40 fokos kánikulában a nyár közepén. Szezonon kívül ráadásul olcsóbb is minden kicsivel.

Érdekes változás a Balatonnál, hogy már nemcsak a helybeliek járnak le késő délután a strandra, hanem a nyaralók is kivárják a négy-öt órát, amitől kezdve egyharmadába kerül a strandbelépő, mint napközben, és kellemesebb is a lemenő nap gyengülő sugarai alatt fürdőzni, mint a déli kegyetlen forróságban.

(Minden, amit tudni szeretne a Balatonról és más fontos dolgokról, azt olvassa Gőrffy Árpád kollégánk tollából a https://www.balatontipp.hu/ oldalán.)