Amikor egy miniszterelnök arról beszél, hogy nélküle az ország védtelen, ott már nem a biztonságról, hanem a hatalomról szól a történet – vendégszerzőnk helyzetelemzése.

„A nemzetközi helyzet fokozódik” – hangzik el a Tanú című filmben. Orbán Viktor most pontosan ezt próbálja elhitetni a választókkal, amikor a mellét verve áll a színpad közepén, mondván: ebben a világban csak ő képes garantálni Magyarország biztonságát. Viszont éppen most nem szabad átengedni neki a terepet.

A választóknak világosan kell látniuk: az a korszak jön, ahol az erő számít. Egy olyan ország azonban, mint Magyarország – gazdasági és katonai súlyát tekintve – önmagában nem képes megőrizni a szuverenitását. Erre csakis erős szövetségi rendszerben van esély: az Európai Unióban és a NATO-ban.

Orbán Viktor ezzel szemben évek óta kifelé kacsingat mindkét szövetségből. Nyíltan közeledik Oroszországhoz, és az egyre konfrontatívabb Egyesült Államok mellé áll Európával szemben. Egy ilyen politika végén nem erősebb, hanem kiszolgáltatottabb lesz az ország. Egy ilyen vezető nem megvédi Magyarországot a külső nyomással szemben – hanem éppen ő az, aki kiteszi annak.

A mostani helyzet – amikor Volodimir Zelenszkij nyíltan megfenyegette Orbánt – sem a semmiből jött. Ez a tudatosan felépített konfrontáció következménye. Évek óta tartó provokációk eredménye. Könnyen lehet, hogy éppen ez volt a cél: addig feszíteni a húrt, amíg a másik fél hibázik. A mai eset ilyen hiba volt.

Ezzel a politikával szemben csak egy módon lehet fellépni: folyamatosan emlékeztetni a választókat arra, hogy a veszély valóban létezik. Gazdasági, energiaellátási és akár katonai értelemben is. Ám éppen a jelenlegi kormány az, amely – tizenhat év tudatos politikájával – alkalmatlanná tette magát arra, hogy ezektől megvédje az országot.

Ha egyszer 1000 forint lesz a benzin, annak nem a világ az oka, hanem az, hogy évekig semmit nem tettek az orosz energiafüggőség csökkentéséért. Sőt: még inkább beletaszították az országot ebbe a függőségbe.

Ha bármilyen erőszakos lépés történne Magyarországgal szemben, annak sem valamiféle „külső összeesküvés” lenne az oka, hanem az a provokatív és felelőtlen külpolitika, amelyet a jelenlegi miniszterelnök folytat évek óta. És ha – ne adj Isten – az országnak egyszer valóban segítségre lenne szüksége az EU vagy a NATO részéről, akkor fel kell tenni az egyszerű kérdést: ki sietne egy olyan szövetséges segítségére, amelyben már senki sem bízik? Ez a helyzet az Orbán-kormány gőgös, cinikus és rövidlátó külpolitikájának következménye.

A választóknak meg kell érteniük: az ország biztonsága valóban veszélybe kerülhet. De ebben a történetben Orbán Viktor nem a megoldás – hanem maga a probléma. Azt kell megmutatni, hogy ma csak egy politikai erő képes helyreállítani Magyarország hitelét a szövetségesei szemében. Csak a Tisza Párt és Magyar Péter képes visszaépíteni azt a bizalmat az európai partnerekben, amely évtizedekre biztosíthatja az ország békéjét és biztonságát.

A kampány következő heteiben az ellenzéknek erre kellene felépítenie külpolitikai üzenetét. Mert ha ez elmarad, a háborús riogatás ismét győzelmet hozhat a jelenlegi kormánynak. Ki kell mondani világosan: a félelmek valósak, a problémák léteznek. Ám a Fidesz csak beszél róluk, megoldást nem kínál – vagy ha igen, az csak tovább ront a helyzeten.

Még egyszer: Orbán Viktor nem része a megoldásnak.

Ő maga a probléma.

A megoldás pedig: egy új kormány.

Lengyel János

A vezető képen Orbán Viktor. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos