A képviselő-testület a legutóbbi közgyűlésen törölte a köztisztasági rendeletből az évi háromszori kötelező kaszálást. Ez azt jelenti, hogy mostantól az ingatlantulajdonosok is az időjárás, a csapadékmennyiség és a növényzet állapotának figyelembevételével nyírhatják a füvet a házuk előtt. Úgy, ahogy a városban is teszik a VKSZ Zrt. munkatársai.
A témáról Kovács Áron képviselőt (Fidesz–KDNP), fenntarthatósági tanácsnokot kérdeztük.
– Miért jó, ha a kaszálást az időjárás, a csapadékmennyiség és a növényzet állapotának figyelembevételével végzi a város és a lakosság is?
– A legfontosabb, hogy a magasabbra meghagyott gyep árnyékolja a talajt, így onnan kevesebb víz párolog el. Jelenleg 120 centiméter víz hiányzik a talajból Veszprémben. Hosszú ideje egymást követik az aszályos évek, egyre nagyobb az egymást követő száraz napok száma. A vízhiány okozta problémák már a városokban is jelentkeznek, ezért el kell felejtenünk a korábban megszokott, pár centisre lenyírt pázsitot. A növénytakaró ökoszisztéma szolgáltatásainak kell teret adnunk, amely a vízvisszatartás mellett a hőszigethatás csökkentését és a biodiverzitás támogatását is jelenti. A város részéről meghoztuk a döntést, de nagyon fontos lenne, hogy a lakosság és a vállalkozások is kövessék a példát az olyan kertekben és telephelyeken, ahol erre lehetőség van. A köztisztasági rendelet eddig évente háromszori kötelező kaszálást írt elő az ingatlanok előtt. Ez ma már ésszerűtlen és elavult. A rendezettséget és a gondozottságot egyébként elérhetjük azzal is, ha a burkolt felületek mellett szegélyt vágunk. Ez az úgynevezett kontúrvágás. Ezzel a közlekedők biztonságát is segítjük. Fontos még, hogy az invazív növények, például a parlagfű irtása továbbra is kötelező. Érdemes tudni, hogy a parlagfű, ahogy a neve is mutatja, a parlagon hagyott területen nő előszeretettel, amikor nincs vetélytársa. Ám gyenge harcos. Ha a többi növényt nem vágjuk le körülötte, akkor pár év alatt, miután záródik a gyep, a parlagfű kiszorul, és nem lesz jelen a társulásban.
– Hét éve indult a Vadvirágos Veszprém program. Ennek célja, hogy a városi zöldfelületek egyre változatosabbak legyenek, így már vadvirágos gyepek és évelő ágyások is tarkítják a várost. A VKSZ Zrt. ezen túlmenően olyan helyi növényfajokat is ültet, amelyek ellenállóbbak a helyi éghajlati viszonyokkal szemben. A programban a karbantartott területek 10 százaléka van benn. Tervezik‑e, hogy bővítik ezt a területet?
– Nem titok: a helyszínek kiválasztásánál figyelembe vettük, hogy a lakosság esetleg nem fogadja jól, ezért az első években nem akartunk túl sok területet bevonni. A tapasztaltaink ugyanakkor jók. Inkább azt kérik rajtunk számon, hogy miért nem vonunk be több helyszínt ebbe a kezelésbe.
– Összesen hány hektárnyi területet gondoz a VKSZ Zrt.? Tervezik-e a Vadvirágos Veszprém programba bevont terület növelését?
– Az önkormányzati cég közel 200 hektárnyi zöldfelületet gondoz. A Vadvirágos Veszprém programba bevont tíz százalékos arányt emelni készülünk a jövő évben.
– Elindult egy újabb akció. Ebben kérik a veszprémieket, hogy vegyenek részt a köztereken álló fiatal fák locsolásában. Mik az első tapasztalatok?
– A fiatal fák számára kritikus fontosságú, hogy elegendő vizet kapjanak az első években. A program fokozatosan terjed, és egyre többen fognak kézbe locsolókannát, amire ebben a hőségben különösen nagy szükség van. Jelenleg azért még eléggé sok a piros jelzésű fa az applikációban, ami azt jelenti, hogy ezek a fák tíz vagy több napja nem kaptak vizet. Próbálunk kisebb locsolóközösségeket életre hívni, amelyek például közösen tudják megöntözni az utcájuk fáit. Erre azért van szükség, mert az igazán hatékony locsolás 50 liter vizet jelent minden fa esetében. Ezt több ember könnyebben el tudja végezni, és nem mellesleg egy jó közösségi program is lehet. Továbbá tervezünk egy‑egy „locsolóeseményt” is összehozni az alkalmazás fejlesztőjével, a Beeco-val közösen, ahol megismerhetjük a többi locsoló önkéntest és megbeszélhetjük a tapasztalatainkat is.
Fotó: veszprem.hu







