Kezdődik a tanítás néhány nap múlva azokban az iskolákban is, ahol hiányoznak a klímaberendezések. Ugyan nem jeleznek előre tartósan 30 fokot, de a panelépületek 29‑ben is átforrósodnak. Találnak-e ellenszereket a hőségriadók ellen?
Ha hőkupolára nem is, de forróságra minden bizonnyal föl kell készülniük a tanároknak és a diákoknak egyaránt. Nemcsak szeptemberben, de úgy tűnik, októberben is lehet hőség. Nem lesz egyszerű, mert az oktatási intézmények 75 százalékában nincs klímaberendezés. Ráadásul az iskolákat még akkor építették, amikor ősz elején ritkán volt hőség. A klímaválság elleni védekezés, a hatékony árnyékolók és a megfelelő szellőztetési rendszerek hiányában szenvedés volt a tanítás május végétől, illetve szeptemberben.
A legújabb kutatások egyértelműen kimutatták, a szélsőséges meleg az egyik legsúlyosabb környezeti és foglalkozás-egészségügyi kockázat. A munkavédelmi előírások számolnak is ezzel: rendkívüli intézkedéseket írnak elő akkor, ha tantermekben 30 fok feletti meleget mérnek, 35 fok felett munkavégzésre alkalmatlannak minősítik a helyiséget. A sok száz lakótelepi paneliskola mind idetartozik. A diákok még inkább veszélyeztetettek, különösen az alsósok, akiknek test-hőszabályzása kevésbé hatékony, gyorsabban kiszáradnak, kisebb folyadékveszteség esetén is hamarabb jelentkezhetnek náluk a hőstressz tünetei. A magas hőmérséklet zavarja a figyelmet, rontja a memóriát és a koncentrációs képességet, növeli a fáradtságot és az ingerlékenységet.
Hidegre van jogszabály, hőségre nincs
Érdekes, hogy a hőségre nincs országos szabályozás, csak a hidegre: ha Magyarországon a tantermek hőmérséklete legalább két egymást követő oktatási napon nem éri el a 20 fokot, az intézményvezető rendkívüli szünetet rendel el. Szükség lenne a hőség idején követendő eljárások jogszabályba rögzítésére is. Németországban például, ha az árnyékban és a termekben mért hőmérséklet meghaladja a 25 fokot, a szabályok szerint az oktatás nem tarthat tovább déli 12‑nél. Ausztriában hőség esetén akár föl is menthetik a tanulókat az iskolai jelenlét alól, viszont kötelező a tanítás rövidítése, a fizikai terheléssel járó foglalkozások korlátozása, alternatív oktatási formák alkalmazása. A tanulók felügyeletét viszont biztosítani kell. A csehek ennél szigorúbbak, ha két egymást követő oktatási napon a meleg meghaladja a 30 fokot, az igazgató rendkívüli szünetet rendel el.
Nálunk a városokban kifejezetten megnehezíti a tanulók helyzetét, hogy kényelmi és biztonsági okokból a kavicsos iskolaudvarokat leöntötték bitumennel vagy aszfalttal, amelyek fölforrósodva a napsugarakat visszaverve tovább fokozzák a hőség érzetét. A Tanítanék mozgalom aktivistái ezért Lannert Judit oktatási miniszterhez fordultak, hogy jogszabályban határozza meg az egyre gyakoribb hőhullámok miatt a köznevelési intézményekben alkalmazható maximális hőmérsékletet és a hozzá kapcsolódó rendkívüli intézkedéseket. Azt javasolják, mindenképpen gondoskodjanak a fenntartók a tanulók felügyeletéről és étkeztetésük megszervezéséről akár rendkívüli szünet idején is.
Fotó: Die Zeit(© Bernd Weißbrod/dpa






