Lezárult a Túlbetonozva kampány, amelyre az ország minden részéről érkeztek elrettentő fotók. A képek alapján a beton és térkő országa vagyunk, a rendszerváltozás óta a mezőgazdasági területek csaknem 22 százaléka tűnt el, ami a klímaváltozás egyre durvább jelenléte okán sürgős intézkedéseket és szemléletváltást követel.
A kezdeményezés célja az volt, hogy a lakosság bevonásával dokumentálja azokat a túlzott beépítéseket és természetkárosító beruházásokat, amelyek jól szemléltetik a jelenlegi területhasználati gyakorlat következményeit. A Klímatudomány 10 üzenete az élhető jövőért nyilatkozat mögött álló tudósok az elmúlt egy hónapban egy fotópályázatot hirdettek. Azokat a túlbetonozott, természetkárosító helyeket keresték, amelyek jól illusztrálják, hogy milyen rossz irányba haladunk – és miért kellene ezen változtatni. Ahogy a Túlbetonozva kampány során többször is elhangzott: ma Magyarországon napi 11‑13 focipályányi terület tűnik el a természetes körforgásból.
A túlbetonozás nem elszigetelt jelenség, hanem országos probléma
A kampányra az ország minden részéből a Fertő-tó térségétől Tiszafüredig több mint 120 pályamű érkezett. A túlzott mesterséges felszínborítás nem elszigetelt jelenség, hanem országos probléma: parkolókká alakított zöldfelületek, indokolatlanul nagy burkolt felületek, zöldmezős beruházások és a települések természetes szerkezetét átalakító fejlesztések jelentek meg a pályaművekben. A rendszerváltozás óta a mezőgazdasági területek csaknem 22 százaléka tűnt el, ami a klímaváltozás egyre durvább jelenléte okán sürgős intézkedéseket és szemléletváltást követel.
A településeken növelni kell a zöldfelületek arányát, ösztönözni kell a fásítást és az őshonos fajokból álló erdőtelepítést, valamint ahol lehetséges, vissza kell adni a természetnek a feleslegesen leburkolt területeket.
A javaslatcsomag hosszú távú célja egy olyan országos vállalás, amely szerint 2050‑re Magyarország elérné a nettó zéró területfoglalást. Ez azt jelentené, hogy új természetes terület beépítésére csak kivételes esetben kerülhetne sor, és azt minden esetben legalább ugyanekkora terület természetes állapotának helyreállításával kellene ellensúlyozni. Ez a megközelítés összhangban áll az Európai Unió talajvédelmi törekvéseivel, és hozzájárulna ahhoz, hogy Magyarország egyszerre erősítse klímaalkalmazkodását, megőrizze termőföldjeit és védje biológiai sokféleségét.
A beérkezett képeket tudósokból, szakértőkből és fiatal klímavédelmi szereplőkből álló szakmai zsűri értékelte. Plyan vizuális lenyomatot is ad a jelenlegi folyamatokról, amely jól érzékelteti, milyen irányba változik a magyar táj és települési környezet. A kiválasztott képek megtekinthetők a Dunai Nyitott Műhelyben a pesti rakparton augusztus 8‑ig, vagy a Túlbetonozva kampány honlapján is.
Vezető képünk: Akár veszprém is pályázhatott volna. Fotó: Veszprém Kukac
