Negyedszázada nevezte ki Veszprém érsekévé II. János Pál pápa Márfi Gyulát. Bencés diákként indult, a karmelita kolostor (miniszterelnöki hivatal) megáldásáig jutott. A 25 éves évfordulót mégsem töltheti Veszprémben, utódja eltanácsolta a megyéből. Hívei meghatódva köszöntek el tőle vasárnapi szentmiséjén, virágszirmokat szórtak a lába elé.
Miközben a királynék egykori székhelyére kapaszkodom, azon gondolkodom, mi változott meg Udvardy Györgyben, aki három éve még nagyszerű ünnepet szervezett a pécsi székesegyházban Várszegi Asztrik és Mayer Gyula püspökké szentelésének 30. évfordulóján, most pedig nem engedi, hogy Márfi Gyula és hívei néhány nap múlva Veszprémben közösen emlékezhessenek az érseki kinevezés jubileumára.
Évtizedekig volt otthona a királynék városa
Ahogy a veszprémi várba is nehéz feljutni, a nyugalmazott érsek szobájába sem egyszerű. Az egyszobás hajlékban ágy, íróasztal, könyvszekrény, néhány szék, mellette dobozok várják, hogy megtöltve Magyarország másik szépséges barokk terére kerüljenek. Márfi Gyula csomagol, a héten visszaköltözik Szombathelyre, ahol tíz évig a ferences templomban misézett.
Évtizedekig volt otthona a királynék városa, de Márfi érsek otthon érezte magát Alsóperén épp úgy, mint Zalahalápon vagy Ajkán.
Kezdetben a hívek rácsodálkoztak közvetlenségére, kedvességére, később természetes lett számukra, hogy nem egyházi főméltóságként, hanem emberként beszélgethetnek vele hitbéli és világi dolgokról egyaránt. A világiak kedvelték a humorát, gyakran hívták munkahelyük felszentelésére, legyen az autószalon vagy sörfőzde. Jelmondatát, a szeretet soha el nem múlik, nem csupán hirdette, naponta gyakorolta. Ezért volt furcsa számukra az újonnan kinevezett érsek első intézkedéseinek sora, a megyében működő papok nagy részének áthelyezése. A hívek kérdeztek, válaszokat azonban nem kaptak.
Az egyházmegyében akkor sem vitatták Udvardy érsek jogát, amikor az öreg hitvezetőiket áthelyeztette Hévízre, abba a szeretetotthonba, amit elődje alapított. Mennie kellett volna Márfi Gyulának is, noha egy évvel előtte az érseki lakhelyet drága pénzen újíttatta fel Udvardy György, majd néhány hónap múlva közölte, zarándokszállást alakítanak ki abban az épületben is, szétverve a lakosztályt a milliós átalakítás után. Kegyesen megengedte, hogy elődje maradhasson a Szent Mihály-plébánia lakásában, de most innen is távoznia kell.
Harminc év emlékeit csomagolja
– Egy hónapja, július elején kaptam a felszólítást, szigorúan az én érdekemben, 24 órás egészségügyi felügyelet felajánlásával – mondja az emeritus érsek, miközben rendezi az iratait. Harminc év emlékeit csomagolja látszólag nyugalommal, noha bizonyára nem így képzelte az életét.
A végső kiköltöztetésig egy rövid számvetés: Márfi érsek felújíttatta az egyházmegye minden katolikus iskoláját, működése idején újak épültek Ajkán, Tapolcán, Várpalotán, Keszthelyen. Új temploma lett Németbányának, Gyülevésznek, Nemesvámosnak, Balatonakarattyának és még nyolc településnek.
A papok számát kettővel növelte (104), jelenleg 86 aktív szolgál, közülük ötvenhatot ő szentelt fel. Egyikük a Pázmány Péter Egyetem rektora, egy másik a New York-i magyar templom plébánosa. És ha az olvasó azt hinné, egy ilyen előd véleményét érdemben meghallgatná a vár 39 milliárdos rekonstrukciójáról az utód, tévedne. És nemcsak őt nem hallgatta meg Udvardy György, de a híveit sem. A közösséget, melynek tagjaiért történik mindez, akik majd használni fogják a várnegyedet az átalakulás után.
– Természetesen elfogadom, hogy a székesegyház rangjának és céljának megfelelő alakítása az egyházmegye főpásztorának joga és felelőssége. De nem kizárólagosan, hiszen a székesegyház közösségi tulajdon. Nem a székesegyházi főplébániának és híveinek tulajdona, hanem az egész a Veszprémi Érsekségé. Álláspontjukat meg kell ismerni. Ne feledjük azt sem, hogy a székesegyház védett műemlék. Tervezett felújítása tehát szakmai kérdés. A szakértőket is meg kell hallgatni. Az érsek atya száztagú szakembergárdára hivatkozik, személyüket egyelőre titok övezi.
– A legfontosabbról se feledkezzünk meg, és ez a szeretet. Nem semmisítjük meg a búcsújáró helyek képeit sem, csak mert azok nem világhírű művészek alkotásai. A hívek elfogadják azokat, szeretik. Ez fontos, ezzel számolni kell – összegzi véleményét Márfi Gyula, aki eddig nem akart a nyilvánosság előtt vitatkozni a hivatalos állásponttal, betartotta az egyházi szabályokat. Ennek ellenére nemkívánatos lett a főegyházmegye életében, mert úgy vélik néhányan, a híveket ő bujtogatja.
– Bánt az ilyen feltételezés, emellett a híveket mélyen sérti, hogy nem feltételezik róluk, képesek szakmai konferenciát szervezni.
„Eddig sem zavartam a kormányzását”
Sokan gondolják, hogy a 39 milliárd pályázati pénz az adófizetők zsebéből épül be a veszprémi várba, ezért igenis joguk van tudni, mire költik. Jó néhányan nem értik, hogy Márfi Gyula miért nem mozgatta meg befolyásos ismerőseit a székesegyház védelmében. Ezt is megkérdeztük tőle:
– Érsek úrban törvényes utódomat látom. Nem helyezkedhetek szembe vele. Tájékoztatást adhatok akár a miniszterelnök úrnak, akár másnak arról, hogyan látom az aktuális helyzetet, ám a felettesem arra hivatkozik, érsekségem idején rosszul restaurálták a palotát, a székesegyházat, nem számít a véleményem. Még ha lenne igazság is az állításában, akkor miért nem a javítás mellett döntött? Eddig sem zavartam a kormányzását, most, miután másik megyébe költözöm, véleményemmel végképp nem zavarom.
Beszélgetésünk ideje alatt gyakran csöngött a telefon. Egyházi társai, a hívek biztosították szeretetükről, támogatásukról. A Veszprémfest igazgatója búcsúebédre hívta, amit elfogad. – Szép programokat szervezett ide a palota elé, a fellépők sokszor mondták, különös energiával tölti meg őket a Szentháromság tér.
Beszélgetésünk után paptársával, Károly plébánossal ebédelt, ahol talán szóba kerültek az egyházmegye Keszthelyre szállított kincsei is.
Kijutni sem könnyebb a várból. A hatalmas kamiont hatan igyekeznek kinavigálni a középkori utcából. Bútorokat, kegytárgyakat szállíthatnak.
Márfi érsek dobozai jutnak eszembe. És a szeretet, amit a hívektől kapott.
A városban azt rebesgetik, Udvardy György nem véletlenül nem konzultál a Szent Mihály-plébánia híveivel. Vigyázó tekintetét följebb veti. Tanulmányai egy részét Esztergomban végezte. Püspökké Erdő Péter esztergomi érsek szentelte. 2003-tól általános érseki helynök és vagyonkezelő az Esztergom–Budapest Főegyházmegyében. Erdő Péter bíboros volt már pápajelölt, többen látnák örömmel a trónon Rómában, így az ő helyére itthon a legnagyobb esély állítólag Udvardy Györgyé. Az egykori királynéi székhelyről a királyi székhelyre kerülni igazán nagy megtiszteltetés, ahová nem feltétlenül a hívek szívén át visz az út.
Vezető fotó: Thaler Tamás
