A friss tejet nem érinti a kormány árstopja, amely februártól egyelőre három hónapig tart hat élelmiszerre. Áruk tűnhetnek el a polcokról, mások pedig jelentősen drágulni fognak. Hazai tulajdonú üzletek és termelők mehetnek tönkre az intézkedés hatására. Ebből épp az utált multik jöhetnek ki jobban.
„Hat termék esetében – kristálycukor, búzafinomliszt, napraforgó-étolaj, sertéscomb, csirkemell és a 2,8 százalékos tehéntej – beavatkozunk az árak alakulásába” – közölte Facebook-videóban Orbán Viktor szerdán.
Most már néhány részletet is ismerünk a februártól hatályba lépő és az október 15-ei árakat visszahozó intézkedésről, amelynek rendelete a napokban lát napvilágot. Az árstop a három hónap letelte után meghosszabbítható, és a friss tejre nem érvényes, csak az UHT-ra. A kereskedőknek saját korábbi bolti áraikat kell visszaállítaniuk, és garantálniuk kell az októberi árumennyiséget. A szabályt megszegőket magas összegű bírsággal, akár eltiltással büntethetik.
Az ad hocnak tűnő döntés lényegében a nemrégiben Szerbiában bevezetett árstop másolása, a termékek köre is azonos. Kérdések és félelmek sora azonban továbbra is fennáll. Nézzünk meg néhányat!
Hasonlóan az évek óta rögzített lakossági energiaárhoz, a nemrégiben elrendelt üzemanyagár-stophoz és a jelzálog-hitelek visszamenőleges kamatvágásához, az árakat meghatározó gazdasági folyamatokra nem képes hatni a kormány. Az energia a korábbi sokszorosába kerül, a mezőgazdaságban jelentős költségnyomás hajtja fel az árakat, a termelők épp mostanában készültek jelentős, 15–30 százalékos áremelésekre. Ha ezt nem képesek érvényesíteni a kiskereskedelemben, akkor tönkremennek. A kiskereskedelemben pont a folyamatosan „megvédett” kis hazai boltok tudnak legkevésbé ellenállni. Ráadásul ezekben az üzletekben októberben is magasabbak voltak az árak, mint a nagy láncokban. Körükben csődhullámot indíthat el, ha le kell nyelniük a pár hónap alatt bekövetkezett drágulást.
Az állandóan szapult multik ezzel szemben könnyedén megtehetik, hogy a sok ezer egyéb termék árában érvényesítik a veszteséget, vagyis a vásárlók végül semmit nem nyernek az árstoppal. Komoly veszély továbbá, hogy az érintett termékek közül a nagy láncok (is) lemondanak a drágább fajtákról, és csak olcsóbbakból, esetleg a gyengébb minőségűekből rendelnek. Szintén a nemzetközi cégek lehetősége, hogy ha találnak olcsóbb külföldi árut, arra cserélik az eddigi hazait. Ezek mind-mind a magyar termelőket fogják sújtani.
Talán nem túlzó annak feltételezése, hogy a multik végül megköszönik a kormánynak a piacellenes intézkedést. Mert kis boltok ezrei mehetnek csődbe, vevőik pedig a multikhoz áramlanak. A multik az árkiegyenlítéssel esetleg minimális veszteséggel megússzák a hatósági áras időszakot, és végül újabb piacot nyernek.
Komoly jogi problémát vet fel a visszamenőleges árstop. Önmagában is, de azoknál még inkább, akik már megrendelt árukat kötelesek kevesebbért eladni, mint amennyiért megvették. Emiatt akár perek is indulhatnak az állammal szemben. Végezetül: nagyjából 40 ezer bolt árul élelmiszert. Erősen kérdéses, hogyan fogják tudni ellenőrizni, hogy mindenütt lejjebb vitték-e az árakat és tényleg az október 15-eire.
Fotó: trademagazin.hu
Forrás: helyben.hu
