A Veszprém Kukac is írt arról, hogy egy balatonalmádi képviselő ittasan vezetett, majd amikor megállították őt a rendőrök, akkor kötözködni kezdett velük. A képviselő csupán Fidesz-tagságáról mondott le, képviselői mandátumát megtartotta.
Balatonalmádi város lakóit azóta is foglalkoztatja az eset: egy hölgy aláírásgyűjtést kezdeményezett a képviselő lemondásáért, illetve többen megfogalmazták a véleményüket pró és kontra.
Sokan felszólították a polgármestert és a képviselő-testület tagjait, hogy mondassák le az érintett képviselőt, de a városvezetőknek nincs ilyen törvényi jogosultságuk. Amit Kepli Lajos független polgármester tehet, meg is teszi: március 11-ére, szerdára rendkívüli testületi ülést hívott össze, amelynek egyik napirendje Szakál Balázs Dániel képviselő visszahívása a humán bizottság elnöki és tagi, valamint intézményi tanácsi posztjáról.
1168 átlagpolgár, a csendes többség
„1168 átlagpolgár, aki nem vezet ittasan és az intézkedő rendőrökkel szemben nem tanúsít ellenállást – olvasható a 1168 átlagpolgár nevű Facebook-csoportban, amelyet egy civil almádi lakos, Császár Melinda hozott létre. – Gondoltak már arra, hogy a mi közönyünk, fásultságunk, úgyismindenkieztcsinálja hozzáállásunk legitimálja az olyan közéleti szereplők tetteit, mint városunkban Szakál Balázs Dánielét? Pedig sokan vagyunk, akik ittasan nem vezetünk autót, és akik nem gondoljuk, hogy bárki a törvény felett állhat. Ebben a városban legalább 1168-an, eggyel többen biztosan, mint ahányan Szakál képviselő úrnak bizalmat szavaztak. 1989-ben azért volt rendszerváltás, hogy senki ne állhasson a törvény felett, s bár próbálják elhitetni velünk, hogy ez másként van, a csendes többség mi vagyunk, a törvénytisztelő polgárok. Akik szeretnék megtörni a közönyt és cinizmust, jelezni, hogy vagyunk, sokan vagyunk, akik hiszünk abban, hogy a törvényeket be kell tartani. Nagy keserűség látni azt a bénult közönyt, ahogyan egy ilyen helyzetet kezelünk, hogy szinte mi válunk nevetség tárgyává, aki elvekhez, eszmékhez ragaszkodunk. Gyermekeinknek is ezt a jövőt szánjuk, ahol bármit meg lehet tenni, és elég azt mondani, sajnálom? Ahol egy választott képviselő nem érzi, hogy van olyan cselekedet, amely méltatlanná teszi közössége képviseletére? Az ittas vezetést kövesse a józan lemondás! Ennek érdekében fogunk aláírásokat gyűjteni, mi, átlagpolgárok, almádi kisemberek, akik hiszünk még a tisztességben. Kérjük, csatlakozzanak felhívásunkhoz és aláírásukkal támogassák a kezdeményezést!”
Az aláírásgyűjtést Császár Melinda és Szűcs Enikő önkormányzati képviselő kezdeményezte.
Homokszem került a gépezetbe
Dr. Baglyas Péter, a Városunkért Közösen Egyesület elnökségi tagja az egyesület Facebook-oldalán osztotta meg véleményét a nyilvánossággal:
Tisztelt Almádiak!
Hadd morogjak egy kicsit Önökkel! Érdeklődőm, hogy miért is kéne Szakál Dánielnek lemondani? Helyesebben, miért nem fog lemondani? Van olyan naiv elképzelés, hogy képviselőnek azért választunk valakit, mert tudása, képességei és lelkesedése alapján kinézzük belőle, hogy értelmesen fogja képviselni az érdekeinket.
De ha kikapcsoljuk az illúziógyárat, és megnézzük a valóságot, akkor rájövünk, hogy most a politizálásnak más megközelítését éljük. Szakál Dániel egy befektetés. Pénzt, időt, energiát fektettek abba, hogy ő képviselő lehessen. Cserébe tudja, hogy alkalmas időben hová kell szavaznia. Csakhogy homokszem került a gépezetbe. Az éjszakai kaland a rendőrökkel nem szép dolog, de hol is van az igazi hiba? Részegen vezetni nem szabad, és nagyon veszélyes, meg satöbbi. Rendőrökre támadni szintén sem társadalmilag, sem jogilag elfogadott cselekedet. Ez eddig (normális helyen) egy sima büntetőügy, megfelelő következményekkel. Viszont ott, akkor este tett egy elítélendő nyilatkozatot. Azt, hogy ő képviselőként felette áll törvényeknek. Deklarálta, hogy bármit megtehet. Szerintem az igazi probléma nem csupán az akkori esti eseményekkel van.
Részegen viszonylag könnyen lehet hülyeségeket csinálni. Ez ilyen. A baj azzal van, ha valaki azt érzi, hogy a képviselőséggel jogokat szerzett, és nem kötelezettségeket. Hogy szabályalkotóként fokozottan be kéne tartani a szabályokat az erősen átminősíti a történetet. Politikusi reflex, hogyha ügy van, akkor valami kiszínezett magyarázatot, vagy parasztvakítást kell csinálni. Adni a show-nak, mert a választók elvárják. Az nem elvárás, hogy logikus, ésszerű és alkalomhoz illő legyen. Az a válaszreakció, hogy lemondott a Fidesz tagságáról sokakat (joggal) megdöbbentett.
Lefordítom az üzenetet ami Szakál Dániel tettei sugallanak: „Semmi igazi problémabelátás, ezek után is azt csinálok, amit akarok, ti pedig le fogjátok nyelni a békát. A saját tábor úgyis megbocsájt, a másik meg így is, úgy is csak ugat.”
Pedig aki látványosan a startkőröl vizel a medencébe, azt az uszodából kell kirakni, nem pedig felszólítani, hogy bentről, feltűnés nélkül eregesse a vízbe a matériát.
Más hasonlattal élve vadkendert termeszteni jó üzlet. Illegális, büntetendő, de a befektetés busásan megtérül. De ha valaki lebukik vele, akkor fel kell számolni az ültetvényt, nem pedig átíratni a földet más nevére, és ugyanúgy aratni, mint korábban.
Egyesületem nevében, a tagságunk teljes egyetértése mentén, ezúton kérem Szakál Balázs Dániel képviselőt, hogy azonnal adja vissza képviselői mandátumát!
Elszámolni a tettekkel kell, nem a szavakkal
Az ügyben megszólaltak Szakál Balázs Dániel képviselőtársai, Kajári Gyula, Dudás Zsolt és Fabó Péter, az almádi képviselő-testület Fidesz-frakciójának tagjai is. Ők az Almádi Polgári Asztaltársaság Facebook-oldalán nyilatkoztak:
Ma már mindenki tudja: képviselőtársunk súlyos hibát követett el. Talán egynél többet is. Tette nem menthető, nem magyarázható, bár ezt többen, több oldalról megpróbálták megtenni. A tettek csak tettekkel összemérhetők. A szavak pusztán figyelmünk irányítására alkalmasak, a tetteket, illetve azok következményeit nem változtatják meg. Bárki, bármilyen meggondolásból próbálja figyelmünket valamiről elterelni, vagy valamire ráterelni, az a tényeken nem változtat. Nem teszi a megtörténtet meg nem történtté, és a meg nem történtet valóságossá. Éppen ezért a szavakkal bíbelődő társaink is nagy felelősséget visznek a vállukon.
Figyelemfelhívás ez az eset minden olyan (ember)társunk számára, aki az átlagosnál nagyobb társadalmi, netán politikai felelősséget vállal. Az ilyen ember – bár ugyanúgy esendő – nem élhet úgy, nem tehet olyat és úgy, ahogy az a társadalom, a helyi közösség akár csak egy tagja, vagy csoportjai számára is elfogadhatatlan. Nem könnyű lecke, de vállaltuk, sőt – ahogy erre a minap egyik képviselőtársunk fel is hívta a figyelmet – esküvel erősítettük meg vállalásunkat.
Elszámolni azonban a tettekkel kell, nem a szavakkal. Képviselőtársunk, csoportunk volt tagja a lelkiismereti és etikai elszámolás egy részén már túl van. Reméljük, ami még hátra van, az méltó és arányos lesz, és mostani – súlyos – tettének árnyéka mögött látható marad a köz érdekében korábban elvégzett és hátralévő életében még elvégzendő munkája.
És ha már a munkánál tartunk és a szavaknál, hadd idézzük ide Deák Ferenc szavait:
„…csak a munka fejti ki, csak az tartja fel a testnek és léleknek erejét; csak munka tesz hasznossá magunk és polgártársainkra nézve”.
