Óriásplakátokon, rádióreklámokban hirdeti a magyar kormány, hogy a tizenharmadik havi nyugdíjhoz tizennegyediket is ad, sőt nem hagyja, hogy „Brüsszel” bármelyiket elvegye. A nyugdíjhandabanda sokakat megtéveszt.
Kuporgat a polgárok jó része, s miközben egyre nehezebben él meg, azzal szembesül a plakátokról, azt harsogja a közrádió, hogy a nyugdíjasok nemhogy tizenharmadik havi juttatást kapnak, de még tizennegyedik havit is. Az idősek pedig gondolatban már el is költötték a beígért pénzt, így annak kézhez vétele után csalódásuk meglehetősen nagy lesz.
Merthogy az annyi, az nem annyi.
Valóban ott áll a plakátokon – alig olvasható betűkkel –, hogy a 14. havi negyede. A kormányrendelet szerint nem a teljes hónapnyi nyugdíj a pluszjuttatás, hanem egyheti összegnek megfelelő – ezt viszont a reklámok és a politikai üzenetek elfelejtik közölni. A teljes havit a fokozatos bevezetés ígéretében 2030‑ban vehetik majd kézhez.
A számok és a tények ugyan nem szokták zavarni a magyar miniszterelnököt, ezért személyenként is fölkereste nyugdíjhandabandájával a szépkorúakat. Az elektronikus állampolgári ügyfélkapun üzente meg, ő bizony nem engedi, hogy Brüsszel elvegye a magyar nyugdíjasok pénzét, és hogy az ukrajnai háborút abból finanszírozzák. A nyugdíjrendszert sem engedi az idegen despotáknak átalakítani, itt aztán nem fogják a hőn tisztelt idősek nyugdíját megadóztatni!
Ezzel szemben az a jelentés, amelyik a magyar nyugdíjrendszerről készült semmi ilyet nem tartalmaz, viszont azt megállapítja, hogy a magyar kormány nem biztosítja az idősek szociális biztonsághoz és megfelelő életszínvonalhoz való jogát, beleértve az elegendő élelmiszerhez, gyógyszerhez és lakásfenntartáshoz való hozzáférést. És hogy a fennálló egyenlőtlenségeket célszerű lenne megszüntetni. Hivatkoznak a különösen alacsony minimálnyugdíjakra (mindössze 28.500 forint), amiből lehetetlen megélni. Ezt a KSH legfrissebb, 2024-es statisztikai évkönyve is megerősíti.
Tavaly év végéig a mintegy kétmillió öregségi nyugdíjasnak kétharmada kapott a havi bruttó minimálbérnél (266 800 forint) alacsonyabb összeget. A nyugdíjasok csaknem egynegyede, 471 ezren a hivatalos szegénységi küszöb alatti összegből, 174 ezer forintból voltak kénytelenek megélni. Az idős nők a leginkább veszélyeztetettek, az alacsony nyugdíjak értéke gyorsabban csökken, mint a magasabbaké, tovább erősítve ezzel az egyenlőtlenségeket.
Az Eurostat adatsora szerint a magyar állami nyugdíjkiadások 2010-ben a GDP 10,6 százalékát tették ki, míg a legutóbbi adatok szerint ez az arány mindössze 7,1 százalék volt.
A nyugdíjhandabanda áprilisig még tovább folyik. Az a kérdés, hogy a jelenlegi hatalom szavazóbázisának tartott legszegényebb, legkiszolgáltatottabb réteg kinyitja-e a szemét, hogy szembesüljön a valósággal.
Vezető képünk illusztráció. Fotó: BETA/Dragan Gojić
