Különösen a Nyugat-Dunántúl és Budapest tágabb térségben fog extrém mennyiségű csapadék hullani a század közepétől. Tennünk kell a kibocsátáscsökkentés érdekében! – mondják a szakértők.
Az elmúlt napok heves csapadék- és zivatareseményei próbára tették az országot. Sok helyen villámárvizek alakultak ki, leállt a vasúti közlekedés. Csak Budapesten 4100 bejelentés érkezett a kataszrófavédelemhez. Kékestetőn 2023-ban már 800 millimétert meghaladó csapadék hullott. Augusztus 4-éről 5-ére éjszaka Ferihegy térségében megdőlt az országos széllökési rekord (129,6 km/h). A heves esőzések ellenére az Alföld jelentős területein közepes, a Szolnok–Cegléd–Kecskemét–Kiskunfélegyháza–Szentes által határolt térségben pedig továbbra is nagy fokú az aszály.
Óriási mennyiségű vizet veszítünk
– Az elmúlt 120 évben az éves csapadék összmennyisége szignifikánsan nem változott hazánkban, de annak tér- és időbeli eloszlása a szélsőségek irányába tolódik el – mondta Kajner Péter, a WWF Magyarország szakértője, közgazdász, humánökológus. – A heves esőzések miatt lezúduló nagycsapadék pedig nem tud hatékonyan beszivárogni a talajba. Magyarország a közhiedelemmel ellentétben nem vízben bővelkedő, hanem inkább a szélsőségektől, árvíztől, belvíztől, aszálytól szenvedő ország. A jelenlegi vízrendezési gyakorlat is hozzájárul ahhoz, hogy óriási mennyiségű vizet veszítünk, azaz szárazodik az ország. Az éghajlatváltozás szélsőségeire úgy tudunk felkészülni, ha a víz visszatartását tesszük vízgazdálkodásunk prioritásává és ehhez alakítjuk a területhasználatot is.
Az elmúlt 52 év megfigyelései alapján a 20 mm feletti nagycsapadékok száma május és szeptember között enyhén (átlagosan egy nappal) növekvő trendet mutat.
„Ha a jövőt vizsgáljuk a különböző kibocsátáscsökkentési forgatókönyvek szerint, akkor a század közepétől élesen elválnak a jövőképek” – áll Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE meteorológusainak közös elemzésében.
(Az optimista forgatókönyv: betartjuk a párizsi klímacélokat, a pesszimista: a mostani kibocsátások folytatódnak.)
Az elemzés szerint ha sikerül 2 Celsius-fok alatt tartani a globális felmelegedést a század végéig, akkor – a mostani helyzethez képest – számottevő változás nem, legfeljebb 10 százalékos növekedés várható. A pesszimista forgatókönyv szerint azonban ez elszállhat a század közepétől. Országosan 40–50 százalékkal több ilyen eseményre kell felkészülnünk, és inkább a csapadék kissé intenzívebbé válása várható, semmint a területi kiterjedés növekedése. Különösen kitett a Nyugat- és a Délnyugat-Dunántúl, valamint a főváros tágabb térsége. Budapesten a növekmény akár 50–70 százalék feletti is lehet a jelenlegi helyzethez képest.
Bizonyos szint után nincs megfelelő alkalmazkodási lehetőség
Kulcsfontosságú volna az aszálynak és szárazságnak kitett területeken a többletvíz megtartása. „Olyan összetett, integrált rendszereket kell kiépítenünk, amelyek a víz elvezetése helyett annak megtartására törekednek… Ha képesek volnánk országosan kiterjeszteni ezeket a jó gyakorlatokat, érdekeltté téve a helyi lakosságot az eredmények fenntartásában, akkor nagy lépést tennénk előre hazánk víz- és élelmiszer-biztonságát illetően, miközben klímaadaptációs képességünk is növekedne.” Erre hívják fel a figyelmet a másfélfok.hu szakértői ebben a cikkükben.
Városaink különösen kitettek a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadéknak a sok mesterséges vízzáró és burkolt felület miatt, ami kedvez a villámárvizeknek és elöntéseknek. A kék-zöld infrastruktúra alkalmazása segíthet ennek a mérséklésében, miközben emeli a városlakók jóllétét, valamint hozzájárul fizikai és mentális egészségünkhöz is. Azonban bizonyos szint után nincs megfelelő alkalmazkodási lehetőség, ezért a klímaváltozás mérséklése és a kibocsátások radikális csökkentése elkerülhetetlen, ha biztonságosabb éghajlati jövőképet szeretnénk biztosítani magunknak.
Forrás: másélfok.hu
A vezető képen: a két nappal ezelőtti vihar fákat csavart ki Hódmezővásárhelyen. Fotó: Donka Ferenc