Képviselői kérdések tisztázatlan ügyekről
Sokadszor fordul elő, hogy rendezési tervmódosítás vagy építési engedélyek esetében a képviselőket nem, vagy éppen hamis információkkal félretájékoztatják – hangzott el szerdán a Tisztázatlan ügyek a Csererdőben címmel tartott sajtótájékoztatón, amelyet Hartmann Ferenc (MSZP) és Gerstmár Ferenc (LMP) képviselők tartottak.
Felsorolták azon észrevételeiket és kifogásaikat, amelyek az említett településre vonatkozó rendezési tervek módosítását, telepítési tanulmánytervek és szerződések jóváhagyási folyamatát érintik. A konkrét ügyben a módosítás célja a kisvárosias lakóövezetben lévő terület részbeni gazdasági-kereskedelmi övezetté való átminősítése, amiről március 25-én átruházott hatáskörben döntött Porga Gyula polgármester.
– Ez jogszerűen megoldható, de legalább lakossági egyeztetésre lett volna szükség. Ám nem csak ez maradt el – mondta Hartmann Ferenc.
Kifogásolta, hogy az előterjesztés melléklete – a telepítési tanulmányterv – nem a valós állapotokat tükrözte, ily módon félrevezetve a képviselő-testületet, a nyilvánosságot.
– A fotók üres telkeket mutatnak, pedig a döntéshozatal idején az egyébként kisvárosias övezetben már álltak az erre a területre nem építhető csarnokok – jegyezte meg a képviselő.
Nem először fordul elő, hogy rendezési tervek, módosítások vagy építési engedélyek kapcsán nem, vagy félretájékoztatják a képviselőket, hangzott el a sajtótájékoztatón. Mint például amikor a képviselők nem kaptak tájékoztatást a várlift létesítését kategorikusan elutasító miniszterelnökségi döntésről, vagy amikor a jégcsarnok tervezett építése érdekében a fideszes többség utólag módosította a terület beépíthetőségét, ugyanis a csarnok az építési engedély alapján nem kaphatott volna használatbavételi engedélyt.
– Elég volt ebből! – mondják a képviselők. – Képviselőcsoportunk azt javasolja, hogy a rendezési, szabályozási ügyekkel kapcsolatos előterjesztések címlapjára kerüljön írásos „garancia” arról, hogy az előterjesztés a tárgyalásakor látható valóságos állapotot tükrözi.
És miközben módosítgatja a városvezetés a Csererdő szabályozási tervét, nem foglalkozik egy másik tisztázatlan üggyel, amiről Gerstmár Ferenc számolt be a sajtótájékoztatón:
– Az egykori Bakony Művek területén fennálló talaj-, talajvíz- és karsztvíz-szennyezés, amellyel a Greenpeace 2017-es tanulmánya is foglalkozott, felszámolásával kapcsolatban többször érdeklődtem már a polgármesternél. Porga Gyula 2019 januárjában azt a tájékoztatást adta, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kapta meg a kormánytól a feladatot, hogy a felmérő vizsgálatokat elvégezzék, és 2020 eleje lesz, amikor a tényleges eredményekről, a szennyezés mértékéről, illetve a beavatkozás milyenségéről képet kapunk. De nem kaptunk a mai napig.
Megtudtuk, hogy Ungár Péter országgyűlési képviselő a témában írásban intézett kérdést a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterhez. Dr. Fónagy János államtitkár válasza szerint sem az MNV Zrt., sem más állami szereplő nem rendelkezik a területen kármentesítési kötelezettséggel.
– A Bakony Művek szomszédságában potenciális szennyezőforrásként vélelmezett kommunális hulladéklerakó a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. kezelésében és Veszprém város tulajdonában van – hívta fel a figyelmet Gerstmár képviselő. – Zajlik a hulladéklerakó tényfeltárása. Ideje lenne tisztázni, ki és mikor lép, mert lehet, hogy egy időzített vegyi bomba ketyeg alattunk. Azt kérjük a polgármestertől, hogy legyen végre gazdája az ügynek!
