Hogyan lett Magyarország világelső az élelmiszer‑drágulás terén? Úgy, hogy gyengült a forint, elszabadult az infláció, ami bármennyire is furcsán hangzik, de jól jött a kormánynak, mert növelte az adóbevételeket, mivel a magyar állam a rendkívül magas forgalmi adóból kompenzálja az EU‑ból elmaradt pénzeket.

Kommunikáció és valóság

Az Orbán-kormány trükkje, hogy miközben hagyta elszabadulni az inflációt, ugyanakkor a lakosság felé árfékező szerepben tetszeleg – hívta fel a figyelmet a jelenségre Raskó György agrárközgazdász az atv Egyenes beszéd című műsorában. Azt a látszatot keltik, hogy a „jóságos állam” védi a magyar családokat, miközben simán leszedi róluk a sápot.

Törökországot leszámítva, 2019 óta Magyarországon drágult leginkább az élelem, az infláció pedig csak Kolumbiában volt magasabb – írta meg a portfolio.hu a Financial Times nyomán. Világszerte drágult az élelem, de Magyarországon csaknem a duplájával emelkedett az ára, mint más OECD-országokban. Öt év alatt, amíg itthon 81,6 százalék az élelmiszer-drágulás, addig a fejlett országokat tömörítő OECD-ben átlagban 49,9 százalék. Ennek a hírnek a hátterét tárta fel Raskó György agrárközgazdász.

A kenyér duplájára drágult

A fentebb említetteknél még kiugróbb számok is észlelhetők olyan alapvető élelmiszereknél, mint például a kenyér és a zöldség-gyümölcs. A 2015 és 2024 közötti időszakban hazánkban a kenyér ára a két és félszeresére, a gyümölcs ára átlagban 170 százalékkal, a zöldségé 130 százalékkal nőtt. További kirívó példa a tojás, ami 110 százalékkal drágult, ami részben magyarázható a takarmányárak megugrásával.

Nálunk a legmagasabb az élelmiszer áfája

Azt mi magunk is észleljük, hogy a piacon, a boltban úgy elszállnak a bukszából a tízezresek, mintha nem is lettek volna. De hogy pontosan mi okozza ezt az irgalmatlan drágulást, Raskó György agrárközgazdász tette világossá. Rámutatott, a kiugróan magas élelmiszer-drágulás fő felelőse az Orbán‑kormány, egyrészt mert nálunk a legmagasabbak az élelmiszerre rakodó adók, másrészt, mert hagyta gyengülni a forintot, ami növelte az állam bevételeit, ugyanakkor felverte a termékek árát. Az élelmiszerek áfája Magyarországon átlagban 22 százalék, erre jön rá a kiskereskedelmi különadó 4,5 százaléka, a NETA (népegészségügyi termékadó, zsargonban chipsadó), továbbá a csomagolóanyagra és a fuvarozásra kivetett adók.

Miután így leszedi a sápot a kormány, kifelé, a szavazói felé nem átall a jóságos védelmező pózában tetszelegni: ársapkát alkalmaz, befagyaszt bizonyos árakat, kötelező akciózást ír elő és 10 százalékban maximalizálja a kiskereskedelmi árrésplafont.

Az áfabevételre nagy szüksége van az államnak, miután az EU-ból nem érkeznek a pénzek. Más országokban legfeljebb 5–10 százalék az élelmiszerek áfája szemben Magyarországgal, ahol még a kenyéren is 18 százalék az áfa. Így sikerült megelőzni az osztrák és a német kenyér- és péksüteményárakat is.

Raskó György közlése szerint az elmúlt hét évben kétezer milliárd forinttal több áfát szedett be az állam élelmiszerek eladásából, mint az előző időszakban. Amíg 2018‑ban egy négytagú család 450 ezer forint áfát fizetett be az élelmiszer-vásárlásán keresztül egy évben a magyar államnak, most 2025-ben ez 1 millió 250 ezer forint. A különbség nyolcszázezer forint. Ez havonta 70 ezer forint.

Az utóbbi időben mérséklődött ugyan az infláció növekedési üteme, de éves szinten most is 4,7 százalék, ami duplája az Európai Unióban mértnek.

Vezető kép: Szigetvári Zsolt / MTI