Megtorpant az élelmiszer-pazarlás évek óta tartó csökkenési trendje. Erre utalnak a Nébih Maradék nélkül programjának legfrissebb kutatási eredményei. Pedig ha belegondolnánk, mennyi energiát és pénzt dobunk ki a szemétbe a hűtőben megrohadt készétellel, zöldséggel, gyümölccsel, talán megfontoltabbak lennénk. És akkor az éhezőkről még nem is beszéltünk.
„A 2023. negyedik negyedévében folytatott felmérés 501 háztartás csaknem 1400 fogyasztójának szokásait vizsgálta. Az élelmiszerhulladék-toplista élén továbbra is a készételek állnak, amit a zöldségek és gyümölcsök, valamint a pékáruk követnek. Az elkerülhető hulladék mennyisége tudatosabb fogyasztói magatartással csökkenthető, amelynek kulcsa a szemléletformálás. Ebben meghatározó szerepe van a Nébih Maradék nélkül programjának, valamint az olyan kezdeményezéseknek, mint az élelmiszer-pazarlás elleni világnap” – áll a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közleményében.
A helyzet az, hogy az emberek többsége simán kidobja a maradékot. Pedig megtanulhatnánk felhasználni vagy átgondoltan csak a szükséges mennyiséget megvásárolni. Persze a helyzet az, hogy sűrűn futunk aknára a boltokban, de a piacon is, amikor például előre becsomagolt árut veszünk, amiben a legtöbbször van legalább egy rohadt darab, amit nyilván kidobunk. Vagy a kényszerérett vagy éretlen gyümölccsel se nagyon tudunk mit kezdeni. Legfeljebb kompótot főzünk belőle. Szóval a kereskedelemnek is lenne még mit tennie.
Vannak már kezdeményezések egyes üzletláncok részéről, amikor röviddel a szavatosság lejárta előtt leárazzák az élelmiszert. Svájcban például fantasztikus zöldség-gyümölcs csomaghoz juthat így az ember mindössze 2 frankért, körülbelül 900 forintért. Ennyiért nálunk jószerével fél kiló szőlőt kapunk.
Az élelmiszer-pazarlás elleni világnap szeptember 29-e. A Nébih a Maradék nélkül programja keretében 2016-ban kezdte tanulmányozni e kérdéskört, s azóta rendszeresen mérik annak alakulását. Eszerint az élelmiszer-hulladék csökkenése Magyarországon tavaly megtorpant. Sőt a fejenkénti éves átlagos mennyiség 2022 hasonló időszakához képest két kilóval növekedve 62 kilóra emelkedett.
A kétkilós gyarapodás szinte teljes egésze az úgynevezett elkerülhető élelmiszer-hulladékok, vagyis a tiszta pazarlás területén jelentkezett. Az élelmiszer-pazarlás túlnyomó részét (82,51 százalék) továbbra is a készételek, a friss zöldségek és gyümölcsök, valamint a pékáruk és a tejtermékek adják, habár 2016-hoz képest a pékáruk esetében sokkal tudatosabbá vált a lakosság. Bizakodásra ad okot, hogy a felmérésben részt vevők 82 százaléka úgy érzi, tovább tudná csökkenteni a hulladékot – fogalmaz a Nébih.
Örvendetes viszont, hogy a komposztálás továbbra is népszerű: a háztartások több mint fele komposztál valamilyen módon.
A Nébih idén is várja a jelentkezéseket az élelmiszerhulladék-mérésre, ahol a résztvevők megtudhatják, miből, mennyi élelmiszer-hulladékot „termelnek”, és hogyan tudnák csökkenteni a pazarlásukat. Az érdeklődők ezen az oldalon jelentkezhetnek a felmérésre.
Vezető képünkön: Évente fejenként 62 kg élelmiszert dobunk a szemétbe. Fotó: awe international
Inserted where the ad unit is to be displayed: