Sok aggasztó esetről olvasni, dokumentumfilmeket is látni arról, hogy az élelmiszerekben előforduló káros anyagok betegségeket okoznak, de ezek többnyire amerikai történetek. Mi a helyzet Magyarországon? Bár a Nébihnek feltett kérdéseinkre megnyugtató válaszokat kaptunk, de azért jó lesz odafigyelni, hogy mit eszünk!
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei friss zöldségből, gyümölcsből a piacokon, szupermarketekben évente több mint tízezer tételt vesznek górcső alá. A nem megfelelő tételek aránya évek óta 10 százalék alatt van – válaszolta kérdéseinkre cikksorozatunk 2. részében a Nébih. Az első részben főleg azt firtattuk, hogy mennyi a megengedett veszélyesanyag-határ az élelmiszerekben. Ebben a második részben elsősorban a növényvédőszer-maradék vizsgálatára koncentráltunk.
– A hírek hatására jobban elkezdtünk odafigyelni rá, hogy mit eszünk. Szigorúbbak-e az előírások Magyarországon, illetve Európában, mint Amerikában, ahol egymást érik az élelmiszer-biztonsági botrányok?
– Az élelmiszer-előállítás és -forgalmazás általános, részletes szabályait az Európai Unió tagállamaiban, így Magyarországon is az európai uniós és nemzeti jogszabályok határozzák meg. Az Amerikai Egyesült Államokban érvényes szabályozás részleteit nem ismerjük, így annak megítélésére, hogy melyik a szigorúbb, nem vállalkozhatunk.
– A Nébih szakembereinek van-e kapacitása betartatni az élelmiszer-biztonsági szabályokat például a helyi piacokon és az áruházláncokban?
– A hatályos élelmiszer-biztonsági előírások betartása nem kapacitás kérdése. A valamennyi élelmiszer-vállalkozóra vonatkozó, általános higiéniai követelmények minden élelmiszerlánc-szereplő számára kötelezőek. Az élelmiszerek forgalmazásának része a tárolás, a szállítás, az eladás vagy bármely – akár ingyenes – átadás, és élelmiszer-vállalkozónak kell tekinteni minden ezzel összefüggő tevékenységet végző személyt. Az élelmiszer-biztonság elsődleges felelősségét az élelmiszer-vállalkozó viseli a piacokon és az áruházláncok üzleteiben egyaránt.
– Ezek szerint megnyugodhatunk, a Nébih rendszeresen ellenőrzi a zöldség-gyümölcs termékeket a piacokon és az üzletláncokban. Milyen gyakorisággal és mit vizsgálnak?
– A friss fogyasztásra szánt zöldség-gyümölcs tételeket a vármegyei kormányhivatalok és a Nébih felügyelői kockázatelemzésen alapuló, éves ütemterv alapján ellenőrzik, kiegészítve a lakossági bejelentések kivizsgálásával. A termelőknél, piacokon, szupermarketekben és egyéb forgalmazóhelyeken évente több mint tízezer tételt vesznek górcső alá minőségi és nyomon követhetőségi előírásoknak való megfelelés szempontjából. A nem megfelelő tételek aránya évek óta 10 százalék alatt van.
– Konkrétan a növényvédő szerekkel mi a helyzet a friss zöldség-gyümölcs árukínálat esetében? Van-e rá példa, hogy határérték feletti növényvédőszer-, rovarirtószer- vagy nehézfémszennyezés esetén hatósági eljárás indul a termelő ellen? Ez lehet-e visszatartó erő? Milyen bírsággal járhat?
– Határérték feletti növényvédőszer-maradék kapcsán mindig indul eljárás: alapvetően a termelő ellen, de import termék esetében az első hazai forgalmazó felel a termék megfelelőségéért. A bírság a tétel nagyságától és értékétől függ, akár a tétel értékének háromszorosa is lehet. A Nébih kockázatbecslésen alapuló, objektív növényvédőszer-maradék monitoringrendszert működtet. Szúrópróbaszerű mintavétellel – s talajtól a friss növényi terméken át, a takarmánytól az állati eredetű termékekig. Az éves terv részét képezik a piacokon, üzletláncokban és a termelőknél lefolytatott ellenőrzések is. Évente mintegy 2000 friss zöldség-, gyümölcs- és gabonaminta vizsgálatát végezzük el növényvédőszer-maradékra. Összességében a határértéket meghaladó minták száma a nemzetközi szinten elfogadott 1 százalék körül volt az elmúlt években. A növényvédelmi technológiai fegyelem megsértését a hatóság szankcionálja. Az előírásoknak nem megfelelő terméket megsemmisítik, azok fogyasztásra és takarmányozásra fel nem használhatóak! Ha az engedélyezett technológiától eltérő alkalmazás bizonyítható, növényvédelmi bírság kiszabását kezdeményezheti a hatóság. A bírság a körülményektől függően 15 ezer forinttól 150 millió forintig terjedhet.
– Javult-e a helyzet az ellenőrzések hatására? Mit mutatnak az utóbbi évek mérési eredményei? 2022-ben járta be a sajtót a PAN Europe tanulmánya miszerint a forgalomból való kivonásra kötelezett 55 különösen károsnak minősített növényvédő szer nemhogy nem tűnt el, de még nőtt is a velük szennyezett gyümölcsök mennyisége. Nem mindegy, hogy mit eszünk.
Ezeket a híreket cáfolta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Mindenestre jó lesz odafigyelni, hogy mit eszünk!
– Az Európai Parlament és a Tanács 2005. február 23-ai, 396/2005/EK rendeletének értelmében a tagállamoknak az éves nemzeti ellenőrzési tervük vizsgálati eredményeit jelenteniük kell az EFSA-nak, melyből európai szintű összesítő jelentések készülnek. A hazai versenyképes termelés biztosítása érdekében számos növényvédő szer áll a gazdálkodók rendelkezésére. A forgalomban lévő szerek a világ egyik legszigorúbb engedélyezési eljárásán mennek keresztül, az érvényes engedélyek időszakosan (az új tudományos információk figyelembevételével) felülvizsgálaton vesznek részt. Az engedélyezés, valamint a felülvizsgálat során az elsődleges szempont a humán- és környezet-egészségügyi követelményeknek való megfelelőség.
Fontos tudni, hogy az Európai Unió tagállamaiban 2008. szeptember 1-je óta a határértékek egységesek: azok megállapítása az Európai Bizottság, az EFSA és a 27 tagállam közös szakmai felelőssége.
Vezető kép: Az EU tagállamai 2011 óta kötelesek fokozatosan kivonni a forgalomból a különösen károsnak minősített növényvédő szereket. Fotó: Agroinform
