Az élelmiszer-szennyezettséggel kapcsolatos hírek és rémhírek hatására egyre többen fogunk kiskertművelésbe. Azt képzeljük, az a zöldsaláta, az a paradicsom, amit mi magunk termesztünk, biztosan bio lesz, de legalábbis mentes a káros anyagoktól. Hát nem éppen.

Kiderült, hogy egészségkárosító anyagokat találtak még a kiskertekben termesztett zöldsalátamintákban is. Honnan kerülhetnek oda? Például a levegőből.

A veszprémi Pannon Egyetemen 2020 óta működik az Ökotoxikológiai Kutatócsoport. Azzal a céllal hozták létre, hogy felmérjék a környezetünkben előforduló potenciálisan toxikus anyagoknak az élővilágra gyakorolt hatását.

– Elsősorban levegőszennyező komponensekkel foglalkozunk, nehézfémekkel, illetve a szerves szennyezők közül policiklusos aromás szénhidrogénekkel (PAH-okkal). Ez utóbbiak jelentős mértékben emberi tevékenység során keletkeznek, elsősorban tökéletlen égés következtében, mint például belső égésű motorok, biomassza-égetés és így tovább. Felhalmozódhatnak növényekben, akár haszonnövényekben, termesztett növényekben is. Ezt a felhalmozódást vizsgáltuk olyan kiskerti növényekben (például zöldsaláta), amelyek forgalmas út mellett növekedtek. A felhalmozódás lehet jelentős mértékű, ugyanakkor az ilyen növényekből nem fogyasztunk akkora mennyiséget, hogy emberi egészségre ténylegesen veszélyt jelentsen – nyilatkozta a Veszprémkukacnak dr. Kováts Nóra professzor.

Gumi- és nehézfémszemcsék a zöldségeken

Hétköznapi nyelven szólva, van szennyező anyag a kutatócsoport által vizsgált növényekben, de igazából nem veszélyes, mert úgysem eszünk annyit belőlük, hogy azzá váljon. Konkrétabban megvilágítva a választ dr. Domokos Endre környezetmérnök, egyetemi docens elmagyarázta, hogy a termőterület elhelyezkedése sokat számít a szennyezettség szempontjából. Két tényezőt kell figyelembe venni:

– Az egyik a földrajzi elhelyezkedés. Itt az a kérdés, hogy az adott terület az uralkodó szélirány alapján kitett-e valamelyik nagyobb légszennyezést kibocsájtó üzemnek. (Itt kell megjegyezni, hogy például amióta a várpalotai alumíniumüzem gyakorlatilag bezárt, a település levegőjének minősége kifejezetten jó.)

– A másik szempont pedig, amikor kertművelésbe kezdünk, mindenképpen nézzük meg, hogy milyen messze helyezkedik el valamilyen nagyobb forgalmú közúttól a terület. Ahogy a professzor asszony is elmondta, a klasszikus légszennyező anyagok (kipufogógáz összetevői) nem jelentősek. Amivel egy közút mellett számolni kell, az a gépjárművek kerekéről leváló gumiszemcsék és a fékezéskor keletkező nehézfémszemcsék. Ezek megjelenhetnek a növények felszínén és akár fel is szívódhatnak bennük. Ezzel a problémával azonban csak az út megközelítőleg 100 méteres körzetében érdemes számolni – tudtuk meg dr. Domokos Endrétől.

Megyénkben egyébként jó a levegő

A környezetmérnök azt is elmondta:

– Veszprém vármegyében három légszennyezettségi zóna van: 1. Székesfehérvár–Veszprém-zóna (ebbe tartozik többek között Alsóörs, Balatonalmádi, Balatonfüred, Balatonfűzfő, Csopak, Tihany, Várpalota is). 2. Ajka és környéke 3. A többi terület. Általánosan elmondható, hogy az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat adatai alapján mind a három terület levegője jó, vagy kiváló. A Székesfehérvár–Veszprém- és az ajkai zónában a nitrogén-oxid és a szálló por okoz gondot. Ezek elsődleges forrása a közlekedés, illetve a szilárd tüzelőanyagok használata. A többi területen, elsősorban a falvakban – a korszerűtlen szilárd tüzelési rendszerek miatt – a fűtési szezonban a szálló por koncentrációja a legnagyobb probléma, ami rendszeresen egészségtelen levegőminőséget okoz. A növényzet szennyezése szempontjából kiemelkedő policiklusos aromás szénhidrogének mennyisége mindenhol az egészségügyi határérték alatt van.

Egy csapásra nem lesz „bio” a kertünk

Még ha megfelelően be is tájoltuk a kiskertünket, nehogy azt képzeljük, hogy azonnal, már az első évben „bio” lesz a termésünk, még akkor sem, ha egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán használunk növényvédő szereket. Ez is szigorúan beszabályozott, ahogyan dr. Domokos Endrétől megtudtuk:

– Fontos leszögezni, hogy egy termés akkor bio, hogyha a termesztése során nem használnak olyan anyagokat, amelyek a természetet károsítják. Azaz nem kizárt a vegyszerhasználat, csak nagyon szűk azoknak a vegyszereknek és adalékanyagoknak a köre, amit használni lehet. Ahhoz, hogy egy termék „bionak” minősüljön, a termesztés megkezdése előtt legalább két évig már csak ezeket a minősített szereket lehet használni.

Figyeljünk a jelzésekre!

Amennyiben boltból akarunk bioterméket vásárolni, akkor figyeljünk a jelzésekre. A szakember szerint, ha az alábbi négy jelzés valamelyike szerepel a terméken, akkor lehetünk nyugodtak a termék bio volta felől:

Íztelen a bio?

Megnyugtatásképpen a környezetmérnök kutató elmagyarázta, a nem biotermesztésben előállított növények is szigorú szabályozásnak vannak kitéve:

– Egészségre káros növény nem kerülhet a boltok polcaira vagy a piaci árusok standjára. A nem biotermesztésre használt területek biodiverzitása szerény, nyomelemtartalma alacsony. Ezért az itt termesztett növények általában kevésbé ízesek és alacsonyabb a beltartalmi értékük. De ettől még megfelelnek az egészségügyi előírásoknak. Hozzáfűzte, a nem biotermesztésben előállított növények ugyanakkor általában mutatósabbak, mivel a használt vegyszerek minden „zavaró forrást” kiiktatnak, így nincs, ami megrágja a növényt.

Ezért bármennyire gusztustalanok is, tulajdonképpen örülhetünk a májusi ropogós cseresznyéből előbújó kukacoknak.

Vezető kép: Honnan kerülhetnek szennyező anyagok a kiskertekbe? Például a levegőből. Fotóillusztráció: telegram.hr