Az élővilág sokszínűségét meg kell tartani, a vadon élő növényeket, amelyeket helytelenül gyomnak nevezünk, hagyni kell nőni, el kell fogadni kertjeink részeként – tanácsolják a környezettudatos szakemberek.
Vége a fájdalmas hajoldozásnak vagy a veszélyes irtószerek használatának, a gyomok mostantól akár a virágoskertek királynői lehetnek. És ami ennél sokkal fontosabb: segítenek a méhek számára élhetővé tenni a területet.
Közönséges cickafark, katángkóró, vörös rétihere, farkas kutyatej, somkóró, kerek repkény, parlagi ligetszépe, orbáncfű – mi kapcsolja ezeket a növényneveket egymáshoz? Míg itthon haszontalan gyomoknak minősülnek, addig a modern, fenntarthatóságot hirdető kertek részei, illetve gyógyteák alapanyagát képezik. Európa nyugati felén egyre népszerűbbek a kevésbé szabályozott kertek. Az új világnézet követői arra ösztönzik a kertek tulajdonosait, hogy szakadjanak el a fűnyíróktól, fogadják el, hogy nemcsak a mértani pontossággal megtervezett ágyások díszíthetik a házuk körüli területet. A mozgalom eredményességét kiválón mutatja, hogy még az angol királynő környezetében a Buckingham -palota kertjét is a „hosszú fű” módszerével gondozzák.
Az élővilág sokszínűségét meg kell tartani, a vadon élő növényeket, amelyeket helytelenül gyomnak neveznek el, hagyni kell nőni, el kell fogadni kertjeink részeként – tanácsolják a környezettudatos szakemberek. Különösen azokat az ellentmondásos fajokat, mint a parlagfű, amelyek a rovarok széles skálájának egyik legfontosabb nedűforrásai. Úgy vélik, ha képesek leszünk megváltoztatni szemléletünket, ha elfogadjuk és felhasználjuk az eddig irtandónak vélt, gyomnak minősített zöldeket, akkor átalakulhat a szép fogalmunk is a virágokról. Érvelésük alátámasztására virágoskerteket „alkottak”, illetve állítottak ki ismert útszéliek ültetésével. Egyik legfontosabb érvük: „Soha nem volt ennyire fontos, hogy vadbarát ligeteket hozzunk létre a környezetünkben. A kertünket méhbarátabbá kell tennünk, mert ha a méhek meghalnak, akkor nehéz idők várnak ránk.”
Fotó: egeszsegter.hu
