Pár napot kell már csak aludni, és 110 ezer diák gyürkőzik neki az írásbeliknek. Kézzel töltik ki az érettségi feladatlapokat, holott öt éven át számítógépen vagy telefonon adták be dolgozataikat. Nehezen birkóznak meg a kézzel írt követelményekkel a gyakorlatlan ujjak.

A tanárokért aggódjam, ne a diákokért – figyelmeztettek a pedagógusok. Nekik kell órákon át bogarászniuk, megfejteniük az ákom-bákomok sokaságát. Azt mondják, évek óta egyre hosszabb ideig javítják az érettségi dolgozatokat, rengeget romlott a tizenévesek kézírása.

­– Ebben hibásak vagyunk mi is, mert hagyjuk, hogy éveken át ne használják a kézírásukat. Az órai anyagot inkább elküldjük, mert a tábláról annyi hibával másolják le a vázlatot, hogy szinte érthetetlen betűtenger lesz az eredménye – foglalja össze 26 év tapasztalatát egy férfi tanár, aki nem akar névvel szerepelni, nem akarja a felettes intézményekkel kötött egyezségüket megszegni.

– Nem papíron követeljük meg a beadandókat, mert nincs időnk, hogy órákon át fejtegessük a kézírásos rejtvényeket. Így számítógépen vagy telefonon készülnek a leckék. Három osztályban tanítok magyart, egyben pedig történelmet. Kéthetente adnak be esszét, kiszámítható, mennyi időmbe telik, ha dolgozatonként csak fél órát böngészek a 24 fős osztályokban.

– Feltételezem, ezt a minisztériumban is tudják. Miért ragaszkodnak mégis a kézíráshoz?

– Egyszerű: hiányoznak a technikai feltételek. Hogy 110 ezer diák számítógépen írja meg az érettségi feladatokat, ahhoz biztosítani kellene minden diák számára korszerű iskolai eszközöket. Több informatika tanárra lenne szükség, aki megtanítaná őket a korszerű programok kezelésére, technikusok a gépparkok ellenőrzésére, karbantartására. A jelenleg használt internetes hozzáférés nem elegendő a központi vizsgákhoz. Külön munka az érettségi szoftvereket időben elkészíteni, megfelelően titkosítani. Meg kellene oldani, hogy a diákok a vizsgán ne használhassanak a netről meg nem engedett forrásokat. Jelenleg az a valóság, hogy a legtöbb iskolában még a tanárok egy része sem jut korszerű iskolai laptophoz. Még az SNI‑s diákoknak, akik év közben is jegyzetelhetnének gépen, sem tudnak eszközt biztosítani. Az iskolai rendszergazdák több intézményben dolgoznak, nincs tudásuk, sem kapacitásuk a biztonsági és a karbantartási helyzetek megoldására. Intézményenként különböző, hogy mire van lehetőségük a diákoknak, a tanároknak.

– A kompetenciamérések évek óta számítógépen zajlanak. Ha ott rendben van minden…

– Óriási szervezést igényel, noha kevesebb diák érintett. A versenyeknél szintén vannak próbálkozások az online megoldásra, de többször összeomlott a számítógépes rendszer (nem helyben, hanem országosan), vagy éppen nem működött az internetszolgáltatás adott intézményekben, bizonyos helyeken tudtak a netről puskázni stb. Szóval ez még egyelőre gyerekcipőben jár.

– A kézírás tanításáról megoszlanak a vélemények. A diákok egy része maga sem tudja elolvasni, amit írt. Az érettségi vizsgán adott időben meghatározott számú szót kell leírniuk. Könnyen elúszhat az állami képzés pontszáma, százezrekért lehet továbbtanulni.

– Örkényi abszurd: a magyar érettségin a szövegalkotás az egyik feladat. A javító tanárnak konkrétan meg kell számolnia, hány szót írt a diák. Ha kevesebb a minimumnál – bármilyen kiváló a megoldás, egyesével levonjuk a hiányzó pontokat. Aki például két osztálynyi diákot érettségiztet, az 2×30 dolgozatot javít, tehát 60 alkalommal számol meg 400-800 szót legalább…

Az újságíró azzal szembesült, hogy a diákok jó része a felnőttek korlátoltságaként fogja fel a kézírásos érettségit, egyébként őket hidegen hagyja, hogy olvasható az írásuk, vagy sem. Ők beadták, a többi a tanárok és a minisztérium dolga.

Vezető képünk illusztráció. Forrás: matekmindenkinek.hu