Egy lovassys és egy vetésis diáklány, két barátnő fogott össze, hogy segítsenek jó döntést hozni az érettségiről. Holnapra ígérte az oktatásügy, hogy kihirdeti: milyenek lesznek a vizsgák a járvány miatt. Sosem volt még olyan, hogy 19 nappal az érettségi vizsgák megkezdése előtt sem a diákok, sem tanáraik nem tudták, hogyan is zajlik majd az érettségi.
Sokak életét nemcsak jelképesen, de fizikailag is eldöntheti, hogy biztonságban maradhatnak otthon, vagy május 4-étől 10 napig vizsgázni járnak, sokakat kitéve a megfertőződés veszélyének.
Közülük ketten, Nagy Liza, a Vetési és Szentessy Míra, a Lovassy Gimnáziumból úgy döntöttek, muszáj elmondaniuk érveiket, mert a minisztériumban talán nem tudják pontosan, hogy mi a helyzet az iskolákban. Liza az ELTÉ-re készül, Míra a Testnevelési Egyetemre. Szépek, kedvesek, okosak, kiállnak magukért és társaikért. Természetes közegükben, az online térben kérdeztük őket.
– Ketten fogalmazták meg a levelet, vagy bevonták osztálytársaikat is?
– Amint nyilvánosságra hozta az államtitkár a javaslatát, telefonon beszéltünk egymással, és egyből elhatároztuk, hogy lépnünk kell. Kizárólag ketten írtuk a levelet. Azért mertünk ilyen „bátrak” lenni, mert egy eduline-os szavazáson a végzősök túlnyomó részt arra szavaztak, hogy legjobb az eddigi jegyek általi értékelés lenne. Megfogalmaztak egy petíciót is erről, amit mindketten olvastunk.
– Úgy vélik, segítik a nyílt levelükben tett javaslataikkal a kormányt a döntésében?
– Azt gondoltuk, az általunk felmerülő problémák megfontolása segíthet a döntésben. Sok olyan problémára rávilágítottunk, amelyekre bizonyára sokan nem is gondolnak, ilyen például az áramszünet vagy a hátrányos helyzetben élő családok esete. A testnevelés érettségi ugyan nem érinti a legtöbb diákot, de nem elhanyagolható. Bennünket például pont érint ez a tárgy, és elképzelhetetlennek tartjuk a kivitelezését jelen körülmények között. Ezen kívül semmilyen tájékoztatást nem lehet róla hallani.
– Keresték más iskolák diákjait, hogy ők is írják meg javaslataikat?
– Nem kerestünk más diákokat, azonnal cselekedtünk, és elküldtük a levelünket ellenzéki és kormánypárti újságoknak egyaránt. Ezt követően felvettük a kapcsolatot a petíció indítójával, és igyekeztünk még több helyre eljuttatni levelünket, illetve a petíciót a közös cél érdekében.
– Felelősen, partnerként állnak a kormány elé. Mit gondolnak, így is tekintenek majd önökre? Milyen eredményre számítanak?
– Amikor megszületett a levél, nem gondoltuk, hogy ennyi helyre eljut majd. Azonban azzal, hogy több felületen megjelent, bizakodunk, hogy tényleg célba ér és partnerként tekintenek ránk. Sokszor az, aki közvetlen tapasztalja az oktatás apróságait, jobban belelát, mint az, aki a szabályokat hozza. Ezért gondoljuk azt, hogy akár segítséget is nyújthatunk levelünkkel a döntéshozóknak. Ami a döntést illeti, bízunk abban, hogy humánus megoldás születik, amely a legkevesebb diáknak okoz nehézséget. Bármi legyen is, mi minden tőlünk telhetőt megtettünk! Szorítunk, hogy a kormány is ezt tegye.
Dallos Zsuzsa
Nyílt levél
Tisztelt Döntéshozók!
Levelünkben fel szeretnénk hívni a figyelmet a 2020. 04. 09-én született javaslat problémaköreire.
Az oktatásért felelős akciócsoport azt a javaslatot tette a kormány felé, hogy az idei érettségit nem szokványos úton, azaz csak írásbeli vizsgák megtételével tervezik.
A kormány korábban ígéretet tett, hogy az erről születő döntést legkésőbb húsvét előtt nyilvánosságra hozzák. Ez azonban meghiúsult, ugyanis továbbra is csak javaslatokat lehet hallani.
Elsősorban a javaslat, mely szerint a szóbeli vizsgákat nem tartják meg, elveszi a javítás lehetőséget a diákságtól, tudniillik átlagban 6–8 százalékot javít a szóbeli megmérettetés. Ez kiemelt problémát jelent azok számára, akik szóban lényegesen jobban teljesítenek. Nem hiába az eduline oldalán meghirdetett szavazáson mindössze a szavazók 8 százaléka választotta a csak írásbeli lehetőséget. A jegyekkel egyenértékű érettségi nem lenne igazságtalanabb, mint a jelen javaslat, ugyanis közel ugyanaz a verseny alakulhat ki a jelentkezők között.
Habár Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár álláspontja alapján sikerült felzárkóznia az országnak a digitális munkarendhez, azonban ez köszönőviszonyban sincs a valósággal. Ne feledkezzünk meg a hátrányos helyzetben lévő településekről, ahol az internet és az áramszolgáltatás sem feltétlen biztosítottak. Sőt, egyre több fejlett városban gyakori az áramszünet, melynek következtében a diák esetenként lemarad az óráiról. Továbbá a nagycsaládos háztartásokban is problémát jelent a digitális oktatás, ugyanis nincs elegendő technikai eszköz. Ezek az imént említett problémák ellehetetlenítik a sikeres felkészülést a vizsgákra.
Problémás továbbá a testnevelés érettségi. Ez egy gyakorlati tantárgy, és jelen körülmények között a felkészülés nem biztosított. A háztartások nem rendelkeznek különböző szerekkel és eszközökkel, melyek a vizsga követelményét teszik ki. Mióta nem járunk iskolába, a testnevelés érettségire való felkészülés megrekedt. Nem tartanánk igazságosnak, ha csupán szóbeli vizsgára kerülne sor, ugyanis az nem méri a tárgy valódi voltát. A gyakorlat nem kiváltható szóbeli formában, ugyanakkor a gyakorlatra való felkészüléshez nem biztosítottak a feltételek.
Az emelt szintű érettségi vizsga egyenlő egy B2 szintű nyelvvizsgával. Nem lehet tudni azonban, hogy szóbeli nélkül megkapható-e a nyelvvizsga, és ha igen, vajon teljes értékűnek számít-e?!
A kialakult helyzet hatással van az összes vizsgázó lelkivilágára. A hónapok óta tartó bizonytalanság megbélyegezi a diákok mindennapjait. Egyes diákok gyászolnak, míg más fiatalok imádkoznak az intenzív osztályon fekvő rokonaikért. Ez a nyomás és stressz hozzájárul a rosszabb vizsgaeredményekhez.
Az átlagosnál jóval több diák fog hiányozni a vizsgákról az egészségügyi állapota vagy a hatósági karantén miatt. Számolni kell azzal, hogy az érettségi két hetében súlyos megbetegedések lehetnek, így lesznek, akik nem tudnak minden tárgyból vizsgázni. Egy diák az egész iskolát megfertőzheti, ugyanis köztudott, hogy a vírus a levegőben is terjed. Több mint 90 ezer diák, illetve a felügyelő tanárok mozgósítása a járvány berobbanásához vezetne. A nehéz helyzetben lévő egészségügy az összeomlás küszöbére kerülne. Gondoljunk csak a tömegközlekedésre, vagy arra, hogy a folyosókon, illetve a mellékhelyiségekben több száz diák megfordul. Minimum 500 ezer maszkra lenne szükség, és még így sem kerülhető el a veszély, ugyanis a papíron napokig megél a vírus. Vajon ezeket a papírokat fertőtlenítik, mielőtt a javító tanárok kezébe jutnak?!
Nem utolsó sorban elképzelhetetlenek tartjuk, hogy megmaradjon az 500 pontos felvételi követelményrendszer. Számos nyelvvizsga és sportesemény maradt el a koronavírus miatt, így az ebben érintett diákok nem jutnak többletpontokhoz. Ez igazságtalansághoz vezet.
Végül rendkívül érdekes, hogy az otthon elhagyását rendeletekkel szabályozzák, ennek ellenére mégis 100 ezer embert kényszerítenek az otthona elhagyására két héten keresztül legalább ötször.
Javaslatunk alapján a járvány megfékezése érdekében törekedni kellene a személyes kontaktus elkerülésére. Így jó megoldást nyújtana, ha csak az emelt szintű érettségi vizsgák kerülnének megrendezésre. Ezzel redukálni lehet az utazások és a találkozások számát. (Ezt javasolta a PDSZ elnöke is a kormánynak). A másik lehetőség, több európai ország mintájára az érettségit a tanulmányi jegyek átlagával egyenlővé tenni. A közelmúltban egy petíciót fogalmaztak meg, melyben aláírásokat gyűjtenek, hogy a diákok a jegyek átlaga alapján kapják meg az érettségi vizsga és az OKJ vizsga eredményét. Ezt közel 20 ezer végzős aláírta már. Az utóbbival az egyetemekre több diák jutna be, azonban az első vizsgák alkalmával meg lehetne szűrni a valóban egyetemi oktatásra alkalmas diákokat.
Kérjük a fent említett indokok átgondolását és az érettségi ügyében születő döntés humánusabb meghozatalát!
Szentessy Míra, Nagy Liza