A Faktabaari finn tényellenőrző és digitális információs műveltségi szolgáltatás, amely 2014 óta projektekkel és oktatási programmal járult hozzá a tényeken alapuló információáramláshoz Finnországban. Homlokterében a médiaműveltség áll, népszerű választói műveltségi készleteket készített az iskolák és a szélesebb nyilvánosság számára, nagy hangsúlyt fektetve a diákok edukációjára.
A finn kormány antifake-news kurzusait tíz éve indította – még azelőtt, hogy Oroszország beavatkozott volna az amerikai választásokba – és a célja volt, hogy megtanítsa az ország polgárait, a diákokat, az újságírókat és a politikusokat arra, hogyan lépjenek fel a megosztottságot szító hamis információk ellen. Elmagyarázza, hogyan lehet azonosítani a botokat, szoftvereket, automatizált programokat (bot, chatbot), amelyek valósághű álhíreket terjesztenek a közösségi médiában, hogyan ismerhetők fel kép- és videómanipulációk, féligazságok, a megfélemlítő hamis profilok.
Háború a hamis információk ellen
A kezdeményezés csak egy kisebb része annak a sokoldalú, társadalmon átívelő projektnek, amellyel az ország minden korosztályból felkészíti a polgárokat az összetett digitális világra és az információs háborúra. Az Oroszországgal hosszan határos ország nagyon is tisztában van azzal, hogy mi forog kockán, ugyanis az utóbbi években az információs hadviselés az internet csataterére helyeződött át.
Finn szakértők szerint nehéz pontosan meghatározni, hogy az elmúlt évtizedekben mennyi félretájékoztatási művelet irányult az ország ellen, a legtöbbjük olyan kérdésekkel foglalkozott, mint a bevándorlás, az Európai Unió vagy Finnország teljes jogú NATO-tagságát megelőző viták.
Amikor az orosz trollkodás felerősödött, a finn elnök felszólította honfitársait, hogy vállaljanak felelősséget a hamis információk elleni küzdelemben. Amerikai szakértőket hívott, akik kidolgozták a stratégiákat a hamis hírek elleni küzdelemre. Az oktatási rendszert is megreformálták, és a kritikus gondolkodásra helyezték a hangsúlyt. Bár nehéz mérni az eredményeket, úgy tűnik, hogy a megközelítés működik, mostanra számos ország Finnországot tekinti példának arra, hogyan lehet megnyerni a félretájékoztatás elleni háborút.
Az első védelmi vonal az óvónő
Ez nemcsak kormányzati probléma, az egész társadalom célkeresztbe került. Mi megtesszük a magunk részét, de mindenkinek a feladata, hogy megvédje a finneket. Az országban igen komolyan veszik a tények és a fikció szétválasztására irányuló oktatást. A helsinki francia-finn iskolában, a kétnyelvű, állami fenntartású intézményben például társadalomismeret órán a 10. osztályosok az uniós választások kapcsán tettek kísérletet arra, hogy megtanulják felismerni és különbséget tenni a tények és a fikció között. A diákok csoportokra oszlottak, laptopokat és mobiltelefonokat ragadtak, hogy a kiválasztott témáknak utánajárjanak – az ötlet az volt, hogy inspirálják őket arra, hogy digitális nyomozókká váljanak, mint Sherlock Holmes újratöltött változata a millenniumi generáció számára.
Ezek a csoportos oktatások voltak az alapjai a finnországi kritikus gondolkodás tanterve kidolgozásának, hogy a diákok megtanulják azokat a készségeket, amelyek révén rutinosabban felismerhetik a dezinformációt, amely az Egyesült Államokban és Európa-szerte beárnyékolta a választási kampányokat és a politikát. A Faktabaari (FactBar) tényellenőrző ügynökséggel együttműködve, a digitális írástudás „eszköztárat” dolgozott ki az uniós választásokról tanuló általános és középiskolás diákok számára. Ezt bemutatták a médiaműveltséggel foglalkozó szakértők egy csoportjának, és megosztották egymással.
Készítettek egy havonta frissített interaktív térképet, amely a legjobb tényellenőrző tartalmakat mutatja be.
Ezek közé tartoznak a YouTube-videókban és közösségimédia-bejegyzésekben található állítások vizsgálatára szolgáló gyakorlatok, a média elfogultságának vizsgálata a szenzációhajhász, kattintásvadász tartalmakban, annak vizsgálata, hogy a félretájékoztatás miként befolyásolja az olvasók érzelmeit, és ráveszik a tanulókat, hogy próbálják ki magukat álhírek írásában.
– Azt szeretnénk elérni, hogy mielőtt a diákok a közösségimédia-tartalmat lájkolják vagy megosztják – kétszer is tegyék fel maguknak a kérdést: „Ki írta ezt? Hol jelent meg? Megtalálom-e ugyanazt az információt más forrásból?” – magyarázta Kari Kivinen, a helsinki Francia-Finn Iskola igazgatója és az Európai Iskolák korábbi főtitkára a CNN-nek.
– A Faktabaari a tényellenőrzést összekapcsolja a kritikai gondolkodással és a választói műveltséggel és egy olyan tananyag, amely iránt Finnországon kívül is van érdeklődés – mondta az igazgató. – Azonban nem biztos, hogy ez a megközelítés mintaként szolgálhat máshol is az iskolák számára. Végül is nehéz exportálni a demokráciát – vélekedett Kari Kivinen.
Jed Willard, a Harvard Egyetem egyik igazgatója, akit Finnország felkért, hogy képezze ki az állami tisztviselőket az álhírek kiszűrésére, majd a visszavágásra. Willard workshopjai nagyrészt egy dologra összpontosítottak: az erős nemzeti narratíva kialakítására, ahelyett, hogy hamis állításokat próbáltak volna leleplezni. Willard szerint a finnek nagyon egyedi erőssége közvetlenül az emberi jogokban és a jogállamiságban gyökerezik, ami már önmagában is szuperhatalom. Nem minden nemzetnek van olyan narratívája, mint Finnországnak, amelyre támaszkodhat, pedig nagy szükség lenne rá – vélekedett a tudós.
A cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk. Mi nem részesültünk a támogatásból, csak felületet biztosítunk a cikknek.
Szerző: Kondor Róza
