A Wildwood nem attól különleges vagy érdekes, mert olyan történetet mond el, amihez még csak hasonlót sem hallottunk. Ha nagyon leegyszerűsítjük, dióhéjban valahogy így hangzik: gyerekek, egy idegen, különleges lények és beszélő állatok lakta varázslatos világba keverednek, meg kell menteniük a bajba került kis testvért, akit elrabolt a varázsvilág gonosz úrnője, avagy boszorkánya.
Gyakorlatilag a cselekmény tökéletesen követi Joseph Campbell író, esszéista narratív sémáját, amelyben a hős a hétköznapi világból egy varázslatos világba csöppen, próbákat kell kiállnia egymagában, vagy segítséggel. Egy beavatás során valamilyen ajándékra (vagy képességre) tesz szert, amely segítségére lesz önmaga megismerésében. Ha a varázsvilágból hazatér, utána vissza kell mennie, hogy a képességét felhasználja a saját világa érdekében. Prue, a főhősnő története egyben a mentális utazásé, fejlődésé is.
Ez a film egyszerre szól gyerekeknek, kamaszoknak és felnőtteknek, a felnövés, a felelősség, a szeretet, a gyász és az elengedés tapasztalatáról. A történet valódi mélységét ezen érzelmek érzékeny ábrázolása adja, továbbá a karakterek összetettsége, személyiségfejlődése. Prue 13 éves kamaszként fittyet hány a szülei féltésére, figyelmeztetéseire, öntelten azt gondolja, mindent tud és ért a világon, mindent megold egymaga, nem szorul mások segítségére, a varázslat létezésének még csak a lehetőségétől is elhatárolódik. Lenézi osztálytársát, Curtist, aki még fantasyjátékokkal foglalkozik, sokkal félénkebb és óvatosabb a világgal szemben. Ám a tiltott Vadon mindkettőjüket megváltoztatja, érettebbé teszi a gondolkodásukat.
Makettek és miniatűr bábok

Prue rá kell ébredjen, mennyire téves volt az egydimenziós felfogása, s a film végén beismeri Curtisnek mennyire rászorult valójában a segítségére, míg a fiú fokozatosan kibontakozik, megmutatja valójában milyen bátorság és önfeláldozás rejtőzik benne, hogy komoly helyzetekben is képes helytállni, és Prue számíthat rá. Curtis félig viccelődve kijelenti, hogy pacifista, s egy darabig valóban passzív elszenvedője az eseményeknek, később belátja, hogy ez nem minden helyzetben tartható. Segít megszökni a banditáknak, részt vesz az erdőért zajló háborúban, nem bánja meg, hogy Prue-val tartott, viszont a harcmezőn (általa) kioltott életek miatt láthatóan őrlődik.

A Wildwood antihőse, Alexandra, az özvegy kormányzóné nem tudja feldolgozni fia elvesztését, megragad a gyász öt fázisának az első-második szintjén, vagyis a tagadás és a harag vezérli. Képtelen továbblépni az elfogadás felé és elengedni a gyermekét, viszont képes lenne bármit megtenni, hogy visszakapja. Prue nem szándékosan ugyan, de végez vele, mégis, empátiát és megbánást tanúsít irányába, hiszen mégiscsak egy gyászoló anya, és ember. Édesapjával folytatott beszélgetése során arra is reflektál, örül, hogy nem engedte el az öccsét, Mac-et.

Tehát Prue és Alexandra egyaránt képtelenek voltak elengedni valakit. Akkor egyik miért bűnhődik, a másikat miért nem sújtják negatív következmények? A különbséget az teszi kettőjük között, hogy Prue nem akart másoknak ártani, nem „a cél szentesíti az eszközt” elv mentén próbálta visszakapni a testvérét. Valójában a film nem bélyegzi meg Alexandrát, mint egy velejéig romlott, eredendően gonosz személyt, hanem emberinek, esendőnek ábrázolja, amilyenek mind vagyunk, ám a körülmények, traumák – valaki elvesztése – sodorhat bármelyikünket hasonlóan szélsőséges gondolkodás irányába.
Tizenhat év kemény munka
A karakterek köré – a szó szoros értelmében – felépített világ is történelemmel, kultúrával, diverzitással rendelkezik, nemcsak az egyébként elképesztő látvány vagy a háttér, hanem a történet szerves része. Már-már olyan természetes, hogy teljesen magával ragadja a nézőt, aki megfeledkezik róla, hogy ezek makettek és miniatűr bábok. Előfordul néhány kép erejéig, hogy egy-egy bábu keze vagy néhány hajtincse megremeg, ezeket tekinthetnénk hibásnak, viszont, ezek a képsorok több folyamaton és több művész, köztük a rendező előtt is áthaladtak, így ez vélhetően szándékos. Ez is mutatja: amit ember alkot, az nem teljesen tökéletes, viszont valódi.
A LAIKA Stúdió merész vállalkozása, hogy A tiltott Vadont a létező talán leginkább időigényes módon, stop motion animáció formájában valósította meg. Mivel a film készítése 16 évet ölelt fel, ezt előre nem feltételezhették, tudhatták, de pont egy olyan időszakban – az AI és a gyorsan készülő és fogyasztható tartalmak korában – jelent meg, amikor egy állásfoglalás, egy kiállás vált belőle az emberi kéz általi alkotás, a valódi művészet, az odaadó kreatív munka mellett. A rendező, Travis Knight nyíltan kifejtette a véleményét a mesterséges intelligencia használatáról a művészetben: „Egy ceruza az egy eszköz, egy ecset egy eszköz, egy 3D nyomtató eszköz, egy digitális rögzítő rendszer eszköz. A mesterséges intelligencia nem egy eszköz.” Elsődleges céljuk nem egy hollywoodi kasszasiker film létrehozása volt, a Wildwood egy szerelemprojekt, a stúdió fő műveként is emlegetik.
Hangvételében is az mutatkozik, hogy mer nem megfelelni a felületes, könnyen befogadható elvárásnak. Kifogásolják, hogy animációs film létére a háborús szekvencia, az öngyilkosság megjelenése miatt ez gyerekeknek nem megfelelő. Viszont nem hunyhatunk szemet a tény felett, hogy vannak a világban gyerekek, akik kénytelenek háborúban vagy más nehéz körülmények között felnőni. Bizonyos élethelyzetek szembesíthetik ezekkel a témákkal a szerencsésebbeket is, ilyen szituációkban, ha korábban már találkoznak példával a hasonló nehéz érzelmek feldolgozására, segíthet nekik a megküzdésben. Akiknek pedig nehéz gyerekkora volt, ezekben a karakterekben magukra ismerhetnek, hiszen nekik is szükségük van hősökre.

A film utolsó képsora több értelemben is megható; újra egyesül a McKeel család, és láthatjuk, hogyan is készült el maga a jelenet egy snittje. Az első vázlattól, a bábok készítésén át az animálásukig, vagyis ahogy „életre kelnek”. Ez a folyamat azok számára, akik nyomon követték a Wildwood készítését a stúdiókulisszák mögé betekintő videóin keresztül, talán nem újdonság, viszont rendkívül szívet melengető befejezés.
Hanna Miletics
Vezető kép forrása: IMDb







