Ismerik az anekdotát az egyszeri kisfiúról, akit megkérdeznek, hogy mit dolgozik az anyukája. Semmit, háziasszony – szól a válasz. Ez nem is olyan vicces, mert pontosan tükrözi a közvélekedést arról, hogy mennyit ér a házimunka.
A háziasszony hajcsavarokkal a fején, pongyolában otthon unatkozik, meg trécsel a barátnőkkel, kávézgat a szomszédasszonyokkal. Még jó, ha nem borozgat. Na szóval, aki így képzeli el a háztartás vezetését, az nagyon téved, és nyilván még sohasem próbálta. Egy amerikai férj most kiszámolta, és feltette az internetre, mennyit spórolnak azon, hogy nem kell takarítónőt, babysittert alkalmazni, nem kell vendéglőben étkezni, mert mindent megcsinál a feleség, aki ennek érdekében feladta a munkahelyét. Mindjárt összejön belőle egy tisztességes fizetés. A házimunka számadása pillanatok alatt bejárta a világot. Steve dollárban kalkulált. Országonként lehet vele variálni. Nálunk olcsóbb a munkaerő, tehát nyilván nem 700 dollár a dadus bére hetente, hanem mondjuk 60–70 ezer forint (zsebbe).
Na szóval, Steve úgy számolt, hogy a dadus bére heti 705 dollár, ami 36.600 dollárt tesz ki évente. Takarítás 50, illetve 100 dollár alkalmanként, 5200 dollár évente. Ez nálunk kijön mondjuk évente 500 ezer forintból (zsebbe). Főzés 240 dollár hetente. (Hihi, Steve-nek meg lehet a véleménye a felesége főztjéről, mert igencsak alacsonyra értékelte, de ő tudja.) Családi rendezvényszervezés 75 dollár óránként. Na ez igen! Mosás, évente kb. 1300 dollár. Mindent összegezve 70 ezer dollárra rúg az éves összeg, amit egy háziasszony megspórol azzal, hogy nem vesz igénybe segítséget. Ez cirka 22 millió forint, és ha ezt a magyar viszonyokhoz közelítvén elosztjuk mondjuk néggyel, akkor is 5 millió 600 ezer forintra rúg az összeg.
Ezek után nem csoda, hogy Steve lelkiismeret-furdalást érez azért, mert eddig hajlamos volt a kiadási oldal tételeként nézni a feleségére, aki hobbiból elvégzi a házimunkát. Arról nem is beszélve, hogy gyönge pillanataiban a feleség is hajlamos volt önmarcangolásra, miszerint túl sokat költ, miközben nem is keres.
Fotó: welt.de