Az Európai Unió 18 tagállamában egy számjegyű az infláció, 15 százalék fölé csak Magyarországon emelkedett.
Az Eurostat adatai szerint 24,5 százalékos pénzromlást mértek hazánkban áprilisban. El is hallgatott a kormány propagandagépezete a „háborús meg szankciós” jelzőszerkezetekkel. A napnál is világosabb, hogy a világgazdasági problémák mellett súlyos hazai gondok nehezítik a helyzet kezelését.
A legalacsonyabb, 2,7 százalékos inflációt Luxemburgban mérték áprilisban. Belgiumban 3,3 százalék, Spanyolországban 3,8, Cipruson 3,9, Dániában 5,6, Hollandiában 5,8 százalék volt. Két számjegyű infláció Bulgáriát, Romániát, Észtországot, Litvániát, Lengyelországot, Szlovákiát és Csehországot sújtja hazánkon kívül, de a felsorolt országokban 10–14,3 százalék között marad.
A dicstelen rekord tekintetében az Unión kívül, régiónkban a szomszédos Szerbia jár a nyomunkban, ahol 14,8 százalékos az infláció, tehát jócskán „lemaradtak” tőlünk. Egyébként a volt jugoszláv tagállamok, köztük Horvátország és Szlovénia, valamint Montenegró megmaradtak a 9 százalék körüli inflációnál.
Abban, hogy Magyarországon rekordmagas inflációt mértek áprilisban, nincs semmi meglepő, hiszen tavaly november óta minden hónapban nálunk a legnagyobb a pénzromlás mértéke. Az élelmiszeráraknál több mint 40 százalék, mindenki megérzi ezt, aki szokott vásárolni. Növeli a bajt, hogy mindeközben csökken a bruttó hazai termék (GDP). Közgazdászok figyelmeztetnek, hogy ez a kettő adat így együtt már stagfláció. Ez a kifejezés olyan magas áremelkedést jelent, amely a gazdasági növekedés lassulásával, vagy akár recesszióval, illetve magas munkanélküliséggel párosulhat. A hvg szakírója szerint ez azonban még mindig jobb, mintha hiperinfláció lenne. A hiperinfláció olyan helyzet, amikor ha pénzhez jut az ember, azonnal el kell, hogy költse, vagy át kell hogy váltsa stabilabb valutába, mert egy nap múlva már kevesebbet ér. Szerencsére itt még nem tartunk. A pénzünk, fizetésünk, nyugdíjunk egyelőre 24 százalékkal ér kevesebbet, mint tavaly ért.
A közgazdászok egyetértenek abban, hogy nagyon nehéz megfelelően kezelni a stagflációt. Nem túl biztató szakértői vélemények szerint Magyarországon ezzel úgy próbálkoznak, „mintha kávéval vennék be a vérnyomáscsökkentőt”. Tehát a Magyar Nemzeti Bank magasabb kamatokkal fogná vissza a fogyasztást és így az inflációt is, miközben a kormány még több pénzt tenne a gazdaságba. A kettő nyilvánvalóan kioltja egymást.
Vezető képünkön: Bevásárlás után nézünk, mint a moziban. Abnormális a drágulás. Fotó: Ungarn Heute
