Bár 120 000 euró első ránézésre nagy pénz, ám ha ingatlanárakról van szó, ennyiért mégsem lehet se Veszprémben, se Budapesten, pláne a Balaton-parton luxust venni. Ez egy átlagos, 60 négyzetméteres használt lakás ára. Amiért egy átlagfizetéssel rendelkező magyarnak 10 évet kell dolgoznia.
A szomszédos országokban is hasonló a helyzet, ha összehasonlítjuk az ingatlanárakat és a béreket, azzal, hogy a szlovénoknak, horvátoknak azért már jobban megy.
Ki ne tudná, hogy igazából mennyire nehéz megoldani a lakhatást a bérből élő emberfiának. Pláne most, inflációs környezetben, amikor a hitelkamat is magas, ráadásul nem tudni merre indul el, csökkenni fog vagy növekszik. Ha valaki mégis lakásvásárlásra adja a fejét, könnyű kiszámolni, hány átlagos fizetésre van szükség egy veszprémi vagy budapesti használt ingatlan megszerzéséhez.
A jelenleg érvényes havi nettó átlagbért alapul véve, 10 évig kell dolgozni egy lakásért. Az átlag nettó bér 380 ezer forint havonta Magyarországon. Azt azonban szem előtt kell tartani, hogy ez a számítás azt jelentené, hogy a vevő a fizetéséből egy forintot sem költ másra, hanem mindent, amit keres, a lakáshitel törlesztésébe fektet. Szóval, maradjunk annyiban, hogy ez a tíz év matematikai fikció. A valóságban lesz ez 25-30 év is.
A szerbiai nova.rs online hírportál összehasonlította a régió lakásárait. Kiderült, Szerbiában még rosszabb a helyzet, náluk az átlagkereset körülbelül 86 ezer dinár, azaz hozzávetőlegesen 730 euró. Tehát rosszak a fizetések, a lakásárak pedig mennek fel, a Vajdaságban is, de különösen Újvidéken és Belgrádban. Elsősorban az orosz és ukrán vevők verik fel az árat.
Azonban a vajdasági kisvárosokban még mindig lehet akár 30 ezer euróért is családi házat venni kerttel. Nem úgy Belgrádban és Újvidéken, ahol nagyjából ugyanazok az árak, mint Veszprémben és Budapesten.
Az összeállításból látszik, Szlovéniában hét év alatt összespórolható egy szerény használt lakás ára, ha valaki az összes havi fizetését félreteszi. Montenegróban 12 év kell, Boszniában még több.
Ami Horvátországot illeti, az átlagkereset csaknem 1200 euró, vagyis az a horvát, aki ma elkezdi a spórolást, 100 hónap alatt 120 ezerért tud lakást venni, ami nyolc év és négy hónap.
Ha kissé nyugatabbra tekintgetünk, akkor kiderül, hogy például Berlinben már öt év alatt összejöhet egy használt lakás ára a 3600 euró német átlagfizetésből, nem mindegy persze, hogy milyen környéken. Ugyanakkor Svájcban, ahol magasak a bérek, de nagyon drága az ingatlan is, legalább 15 évet kell dolgozni és az összes havi átlagbért, ami 5500 euró körüli, félretenni. Zürichben vagy a Zürichi-tó környékén az egyszerű 2-3 szobás lakások ára meghaladja az egy millió svájci frankot.
Ezekből a példákból is látszik, hogy egy átlagos fizetésből valamilyen induló tőke, állami támogatás, szülői segítség vagy örökség nélkül aligha sikerülhet az átlagpolgárnak lakáshoz jutni.
Vezető kép: Veszprém olyan drága, mint Budapest. Fotó: Veszprém-Kukac