Csak a lakosság tájékoztatásával és pénzügyi ismereteinek bővítésével van esély arra, hogy a jövőben az emberek felelősen döntsenek a sorsukról. Ez a véleménye Izbéki Gábor pénzügyi tanácsadónak.
– Az embereknek meg kellene tanulniuk eldönteni, hogy kikben bízhatnak! – folytatja a szakember, aki éppen húsz éve próbál segíteni a pénzügyekben való eligazodásban családoknak, vállalkozóknak. – Próbáljanak meg szelektálni az ígéretek között! Mérjék föl felelősen, hogy mi az, amit megengedhetnek maguknak és mi az, amit nem! A kormánynak eddig minden fontosabb volt, mint a lakosság anyagi biztonsága és megfelelő életszínvonala. Ez valószínűleg nem fog változni, ezért mindenkinek magának kellene felelősséget vállalnia a pénzügyeiért!
– Azt is látom, hogy zuhanunk a mélybe – mondja. – Valamit tenni kell! Most nem azért szólalok meg, hogy újabb üzleteket kössek, inkább az unokáink jövőjéért aggódom.
Infláció, megtakarítások
Az infláció 2002 novemberében 5,6, 2010 őszén 4,9, 2022 novemberében pedig már 22 százalékos volt. Az államadósság 2002-ben 41 millió, 2010-ben 80 millió, 2022-ben 115 millió euró volt. Egy euróért 2002 decemberében 245 forintot, 2010 ugyanezen időszakában 270 forintot, 2022-ben pedig már 400 forintot kellett fizetnünk.
– Volt-e, van-e megtakarítása? Nyugdíjpénztárakban, életbiztosításokban megtakarított pénze? Erre válaszoljon magának minden olvasó! – hívja fel a figyelmet. – A magánnyugdíjpénztári tagok vagyonvesztése 100 százalékos volt 2011-ben. Kormányunk a 2,8 millió tag pénzéből csökkentette az államadósságot. Mondjuk ezt közölhette volna előre az érintettekkel. A Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-nél is akadt 5–6000 „kapzsi” befektető. Az ígért kamat azonban nem jött be. A harmadik Orbán-kormány törvényt módosított, és a csalók helyett az adófizetők pénzéből kártalanított.
A szakember szerint a lakosság az ingatlanbefektetéseket kedveli a legjobban. Itt viszont vállalni kell a tulajdonosi feladatokat és a kockázatokat. Másik hátránya a likviditásban rejlik.
– Megszűnt a lakáscélú megtakarítás lehetősége is. Lakáskassza, lakás-takarékpénztár már nem ad a takarékoskodónak 30 százalék vissza nem térítendő állami támogatást! Hurrá, ez sincs 2018 óta! Van helyette lakáscélú hiteltermék: az ügyfél kérjen kölcsön 10–20 évre, és vállalja az ezzel járó kockázatot!
Jelzálog és devizahitelek
Az első Orbán kormány idején, 2001-ben szavazta meg az Országgyűlés a jelzáloghitel bevezetését. A Bankszövetség ezt a döntést üdvözölte akkoriban. A kilakoltatásokról, a rögzített árfolyamú végtörlesztésről és az állami visszabérlésről pedig mindenki tud. A havi törlesztés jövőre kezdődik.
– Gondolom ez nem okoz majd gondot a lakosságnak – jegyzi meg keserűen Izbéki Gábor.
Szerinte az alábbiak miatt került a lakosság adósságválságba:
– a bankok túlzott versenye életre hívta a devizaalapú hitelezést,
– az aktuális kormányzat elhibázott gazdaságpolitikai döntései,
– a felügyeleti szerv hibája és közömbössége,
– limitált a lakosság pénzügyi ismerete és tájékozottsága.
Arany és euró
A magyar állam kérésére 1946. augusztus 6-án szolgáltatták vissza az amerikaiak a Magyar Nemzeti Bank 30 tonnányi monetáris aranykészletét, így az fedezetként már ott állhatott az 1946. augusztus 1-jén bevezetett új magyar forint mögött. Ha ma rendelkezésre állna ez az aranytartalék, Magyarország nem itt tartana.
2004. május 1-jén beléptünk az Európai Unióba. Vállaltuk, hogy a feltételeit (Maastrichti egyezmény) teljesítjük. A mai napig eddigi kormányaink egyikének sem sikerült teljesítenie ezeket a feltételeket, pedig ez az egyetlen út, ami a lakosság nyugalmát és anyagi biztonságát szolgálná. Horvátország évekkel a magyarországi belépés után lett az unió tagja. Szomszédunknál 2023. január 1-jétől az euró lesz a hivatalos fizetőeszköz.
Vezető kép: Getty Images
X
