Orbán Viktor a jogállamisági eljárás során tényleg mindent vagy semmit játszik. A baj az, hogy tétként az ország hever az asztalon – írja Facebook-bejegyzésében Jávor Benedek zöld politikus, Magyarország volt európai parlamenti képviselője, Budapest brüsszeli képviselője.
Jávor Benedek gondolatait az alábbiakban olvashatják:
Kezembe került Johannes Hahn költségvetésért felelős biztos július 20-i keltezésű levele a Biztosi Kollégiumhoz. Ebben Hahn már júliusban felhatalmazást kér, hogy a magyar kormánynak a jogállamisági eljárásban eljuttatott nem kielégítő válaszai miatt értesítse a magyar felet a szankciók alkalmazásának szándékáról.
Ez önmagában csak annyiban újdonság, hogy ez a lépés csak az elmúlt napokban szivárgott ki a nyilvánosságba, de a dokumentum tanúsága szerint a vonatkozó döntés már júliusban megszületett. Sokkal érdekesebbek a dokumentum részletei, amelyek bepillantást engednek abba, hogy pontosan milyen kifogásai is vannak a Bizottságnak és milyen mértékű szankciókat javasol. Ezek alapján pedig elég sötét kép bontakozik ki. A kritikák sokkal szélesebb körűek, mint amiről tudni lehet, és nem orvosolják őket az elmúlt napokban nyilvánosságra hozott kormányzati javaslatok egy független korrupcióellenes hatóság felállításáról vagy egy korrupcióellenes munkacsoport létrehozásáról. A javasolt szankciók pedig széles körben ellehetetlenítenék az uniós forrásokhoz való hozzáférést.
A nyomozati és vádemelési tevékenység – röviden: Polt Péter – elégtelensége mellett ugyanis a fő kritika a teljes közbeszerzési rendszer korrupciógyanús működése. Nem csupán a jogszabályok elégtelenségének szintjén (ami gyorsan orvosolható kormányzati szándék esetén): a gyakorlatban tapasztalható irányított közbeszerzések mindent átfogó volta is szúrja a Bizottság szemét. Az egyszereplős közbeszerzések magas arányáról a nyilvánosságban is volt szó, de ennél is fontosabbak azok az észrevételek, amelyek az –általában Mészáros Lőrinc által letarolt – kerettenderek elfogadhatatlanságával, a politikai kapcsolatokkal rendelkező szereplők kezében koncentrálódó közbeszerzési piaccal, az ilyen piaci koncentráció fokozódásával, a megfelelő összeférhetetlenségi szabályokkal vagy a közalapítványok közbeszerzési szabályok alóli mentesítésével és összeférhetetlenségi szabályainak hiányával kapcsolatosak. Bónuszként még a mezőgazdasági földek árveréseivel kapcsolatban is szabálytalanságokra utalnak, ami aggodalommal töltheti el a fideszes műkörmösök és ügyvédek sokaságát, akik az elmúlt 12 évben nyilvánvalóan megbundázott árveréseken helyi gazdálkodóként állami földekhez jutottak. A Bizottság szerint ezek a problémák rendszerszintűek, súlyosak és a kormány az eljárásban a felvetésekre nem adott meggyőző válaszokat.
Amennyire a dokumentumból kiderül, amúgy nem is nagyon próbált. Nem igyekeztek bebizonyítani, hogy nincs korrupció Magyarországon – valószínűleg szerintük is reménytelen vállalkozás lett volna –, hanem a Bizottságot vádolják elfogultsággal, megkérdőjelezik a felhasznált források megbízhatóságát, egyébként sem kérhettek volna információkat a kormánytól továbbá a 2014–2020-as időszak pénzeinek felhasználásával kapcsolatos problémák nem vehetők figyelembe a 2021–2027-es ciklus pénzeire vonatkozó jogállamisági eljárás során. Naná, eddig ugyan mindent elloptunk, de kikérjük magunknak a feltételezést, hogy ezután is lopni fogunk. Igazi fideszes tempó.
Csakhogy a Bizottság szerint a magyar kormány válasza nem megfelelő, nem ad biztosítékokat a közbeszerzési rendszer javulására, a számszerű statisztikai adatok épp a helyzet romlását jelzik. Ugyancsak romlik az igazságszolgáltatás függetlenségének helyzete, ami megkérdőjelezi a hatékony jogorvoslat lehetőségét, erre pedig a kormány semmilyen választ nem adott.
A magyar kormány azzal érvel, hogy nincs szükség meggyőző garanciák adására a jogállamisági eljárásban, mivel a Helyreállítási Tervről szóló tárgyalások keretében kielégítő válaszokat adnak a felvetett problémákra. Ügyes kísérlet, csakhogy Johannes Hahn gyorsan lecsapja a labdát: ha a magyar kormány garanciákat kínál a Helyreállítási Tervben, az elismerése a felvetett problémák meglétének, amelyekre azonban a Helyreállítási Tervben – bár pozitív lépésnek tekinthetők – nem kielégítőek a kapott garanciák.
Mindez pedig a magyar kormány képtelenségét, vagy szándékának hiányát jelzik a felvetett korrupciós kockázatok kezelésére. Ezért jogilag megalapozott és indokolt az eljárás szankciós szakaszba léptetése.
Látható, hogy a nehézségek jóval túlterjeszkednek azokon a problémákon, amelyek a nyilvánosság számára ismertek voltak, és olyan rendszerszintű gondok, amelyeket a kormány által kínált, eddig megismert javaslatok nem képesek megfelelően orvosolni. A korrupcióellenes hatóság vagy a munkacsoport egyes akadályokat ugyan elháríthat, a közbeszerzési rendszert azonban nem teszi önmagában rendbe. Ehhez sokkal többre van szükség a kormánytól, és ha nem áll elő ilyesmivel, továbbra sem háríthatja el a szankciók veszélyét. Az idő pedig egyre fogy.
Ráadásul a kilátásba helyezett szankciók is ijesztően kemények. A dokumentum a teljes Kohéziós politika forrásaira (az operatív programok jó részére, így a KEHOP+, IKOP+, TOP+ forrásaira), de ezen túl minden olyan forrásra is, amire a közalapítványok jogosultak pályázni, javasolja egy 70 százalékos korrekció kiszabását. Ez csak az említett operatív programokban nagyjából 5000 milliárd forint 70 százalékát, azaz 3500 milliárd forint korrekciót jelent, de ráadásul a dokumentum szerint – mivel a programokról még nem született megállapodás – egyszerűen ne is hagyja azokat jóvá a Bizottság a problémák orvoslásáig. Azaz egyszerűen nem fognak rendelkezésre állni ezek a pénzek amíg a rendszerszintű problémák meg nem oldódnak.
A magyar költségvetés katasztrofális helyzetben van. Az Orbán-kormánynak égetően szüksége van az uniós forrásokra. Amennyire tudható, a Helyreállítási Tervről szóló egyeztetések egyelőre ráadásul szünetelnek, mert az a Bizottság álláspontja, hogy amíg a jogállamisági eljárásban nem születik megnyugtató megoldás, addig nem hagyhatja jóvá a helyreállítási pénzek kifizetését sem. Orbán Viktor most tényleg mindent vagy semmit játszik. A baj az, hogy tétként az ország hever az asztalon.
(A dokumentum ezen a linken olvasható.)
A képen az Európai Bizottság tagjai, középen Ursula von der Leyen elnökkel. Fotó: ec.europa.eu
