Lassan a leginkább csatatérre emlékeztető egészségügyünk felelősei lapítanak. Hol vannak? Hova tűnt dr. Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkárunk? Hol volt és mi dolga volt dr. Kásler csúcsminiszterünknek húsvétig, amikor is látványosan feltámadt és megvilágosodván körvonalazódott előtte a főbűnösök profilja?
Mi lelte? Felocsúdott a tetszhalálból? Eszébe jutott, hogy világjárvány idején feladatai lennének? Úgy érezte, méltatlanul háttérbe szorították? Valahogy kilógott a rendszerből, már az államtitkárok megbeszéléseiről is kihagyták, a belügyminiszter, a katonák, a rendőrök és Cilike is fontosabbak lettek nála? Rémálmaiban ott állt verejtékezve az operatív törzs élén, és az ország összes orvosa az ő szavaira figyelt? De ennél is rémisztőbb élménye volt, amikor arra riadt, hogy a Pandémia című tévésorozat álomba szenderítette? Szundikált, miközben a főnöke csúcsminőségű szkafanderben járta a katasztrófa sújtotta tájat, ily módon megvédvén a népét a veszélyes vírussal szemben? Meg Sorossal szemben is.
Úgy érezte, jó lenne tenni valami hasznosat, hátha vállon lapogatják egy bibliával. És húsvétkor a tettek mezejére lépett.
Most aztán nincs más dolga, csak lesni, mi sorsot szánt neki a miniszterelnök. Ismervén a NER káderezési technikáit, nem sok gondja lesz. Békés kényelemben élvezheti a nyugdíját, nem lesz több stressz, Cilike, statisztikák, operatív törzs és szkafanderes szellemjárás.
És egyben egy időre megszűnik az egészségügyi kormányzat körüli feszültség is.
