Egy pillanat alatt megemelkedett a vérnyomásom, amikor a kora reggeli Nemzeti Sporthíradóban megint megmutatták Rosta Miki utolsó másodpercben lőtt győztes gólját a Veszprém Arénában, amivel az OTP Bank-Pick Szeged megvédte bajnoki címét.
Őszintén mondom, nagyon megvisel, amikor a kékek örömmámorban úszva ünnepelnek szurkolóikkal, összepezsgőzik a veszprémi játékteret és utána átveszik a bajnoki aranyérmeket.
Egyszerűen nem vagyok ehhez hozzászokva, és vagyunk ezzel még így néhány ezren. Ráadásul öt éven belül ez már harmadszor is megtörtént. Hiszen, ne feledjük, Ljubomir Vranješnél kezdődött ez a negatív spirál, amely akár már tendenciának is nevezhető.
Ráadásul úgy, hogy a Veszprémből elküldött, finomabban fogalmazva lejárt szerződésű Telekom Veszprém játékosok (Alilović, Mikler, Mačkovšek, Tønnesen) segítségével (is) érte el ezeket a sikereket Juan Carlos Pastor mester a szegediekkel. Az ő földöntúli boldogságuk is megbénít ilyenkor. Mert ezt nevezik nemes bosszúnak. Amikor az esélytelenebbnek vélt legyőzi az erősebbnek, jobbnak tartottat.
Ám ma új ablakot nyitunk a Szeged–Veszprém több mint négy évtizedes párharcára. Ugyanis először játszanak egymás ellen a Bajnokok Ligájában. Az odavágó a Pick Arénában kezdődik (18.45 óra, Sport TV), amelynek a tétje a legjobb nyolc közé jutás.
Egyelőre elhessegetem a gondolatot, hogy az ex-veszprémiekkel szereplő szegediek ma olyan előnyt szerezhetnek, amellyel megint Veszprémben ünnepelhetnek egy jó nagyot és így elvehetik még a lehetőségét is annak, hogy Momir Ilić edző együttese nyolcadszor is Final Four részvevő legyen. Inkább kapaszkodom Momónak az edzőkre jellemző, semmitmondó jövőbelátására, amit a kieséses szakasz párharcaira tartogatnak. Jelen esetben: szeretnénk megnyerni az első összecsapást, de akár győzünk, akár kikapunk, a továbbjutás a veszprémi visszavágón dől el. És milyen igaza van, ami azt jelenti, hogy szoros lesz a végeredmény…
Már csak azért is, mert ez a mérkőzés ismét egyenlő erők csatáját sejteti. A másik sztereotípiát Ligetvári Patrik, a veszprémiek védekező specialistája fogalmazta meg: jó lenne előnyt szerezni a visszavágóra, amit ilyenkor a pillanatnyi forma és néha az is befolyásol, hogy milyen lábbal keltünk ki az ágyból a meccs napján.
Rosta Miki góljára ébredve én bizony bal lábbal kezdtem a reggelt, de nyugodtan szeretnék aludni. Nem rémálomtól forgolódni, hogy a Szeged rövid időn belül negyedszer is Veszprémben pezsgőfürdőzik. Igaz, ez csak végső győzelemnél szokásos, de ki tudja…
Donát Tamás
Pillanatkép egy korábbi Veszprém–Szeged összecsapásról. Fotó: m4sport.hu
