Szeptember elsejével több százezer gyermek kezdi meg vagy folytatja tanulmányait Magyarországon. A tanévkezdéssel együtt azonban ismét előtérbe kerül egy régóta fennálló probléma, a kortársbántalmazás. A zaklatás nemcsak az osztálytermekben és az iskolai közösségekben van jelen, hanem az online térben is folytatódhat.
Az UNICEF Magyarország 2022 őszén végzett kutatása szerint a 12 és 20 év közötti magyar fiatalok 85 százaléka legalább egyszer megtapasztalta az iskolai bántalmazást. A megkérdezettek 66 százaléka arról számolt be, hogy tanulmányai során rendszeresen érte fizikai, lelki vagy verbális erőszak. A jelenség sokaknál már kisiskolás korban megjelenik, az érintettek fele hat és tíz éves kora között találkozott vele először.
A kortársbántalmazás azonban nem merül ki a fizikai agresszióban. A rendszeres csúfolás, megalázás, kiközösítés, fenyegetés vagy a pletykák terjesztése ugyanúgy tartós következményekkel járhat. A probléma ráadásul az intézmény falain kívül sem ér véget. Az okostelefonok és a közösségi oldalak elterjedésével a zaklatás otthon is folytatódhat üzenetek, kommentek, megszégyenítő képek vagy online közösségek formájában.
A digitális térben is
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2023‑ban közzétett kutatása szerint a 11 és 17 év közötti diákok ötödét érte már online zaklatás. A vizsgálat arra is rámutatott, hogy az internetes és a személyes környezetben megjelenő bántalmazás gyakran összefügg. Akit a digitális térben bántanak, azt sok esetben a közösségben is éri zaklatás. A kutatás alapját egy 2018‑as, mintegy hatezer fős reprezentatív felmérés másodelemzése adta, amelyet 2023 tavaszán fókuszcsoportos beszélgetésekkel egészítettek ki.
Az NMHH 2024‑es kutatása kortársbántalmazás következményeiről is képet ad. A 12 és 16 év közötti megkérdezett gyermekek 29 százaléka számolt be arról, hogy az adatfelvételt megelőző egy évben érte valamilyen internetes bántalmazás. Az érintettek 71 százalékát érzelmileg súlyosan megviselték a történtek, 37 százalékuk pedig az önbizalma csökkenéséről számolt be.
Merjenek segítséget kérni
Mégis sok esetben elmarad a segítségkérés. Az online bántalmazást megtapasztaló gyermekek mindössze 35 százaléka kért segítséget, amikor ő maga volt érintett. Ha egy barátjukat vagy osztálytársukat érte támadás, ez az arány 51 százalékra emelkedett. A számok azt mutatják, hogy a probléma felismerése mellett a bizalom megteremtése is kulcsfontosságú. A gyermeknek tudnia kell, hogy van olyan felnőtt, akihez fordulhat, és aki komolyan veszi a jelzését.
A tanév kezdetével ezért ismét fontos kérdéssé válik, hogyan teremthető olyan közeg, ahol a diákok biztonságban érzik magukat, és mernek segítséget kérni, ha őket vagy társaikat bántalmazás éri. A megelőzés nem merülhet ki az esetek utólagos kezelésében. A gyermekeknek tudniuk kell, kihez fordulhatnak, és azt is érezniük kell, hogy jelzéseiket valóban komolyan veszik. Ebben a pedagógusok, a szülők és a diákok együttműködése egyaránt meghatározó. Az új tanév pedig jó alkalom lehet arra, hogy a bántalmazás megelőzésére és felismerésére már az első becsengetéstől nagyobb figyelem jusson.
Balogh Alfonzina
Fotó: onlinepszichologus.net
