A közgyűlés napirendjén szerepelt az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék Kezelési Önkormányzati Társulás 2022. évi tevékenységéről szóló beszámoló. Az ellenzéki képviselők rákérdeztek az OLAF, azaz a Nemzetközi Csalás Elleni Hivatal jelentésére, ami szerint az OLAF ajánlást tesz az Európai Bizottság illetékes igazgatósága felé a társulás 3,8 milliárd forintnyi támogatásának visszafizetésére.
A társulás beszámolója szerint a Királyszentistváni Regionális Hulladékkezelő Központban az üzemeltetés tavaly az illetékes hivatal által 2017. januárban kiadott és többször módosított egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak megfelelően folyt. A királyszentistváni telepen a szaghatás megelőzésére tett korábbi intézkedéseket az üzemeltető fenntartotta.
Az OLAF-vizsgálat lezárásáról szóló értesítést 2022. november 24-én kapta meg a társulás. Az értesítésben az OLAF tájékoztatta a társulást arról, hogy ajánlást tesz az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága felé több mint 3,8 milliárd forint összegű támogatás visszafizetésére.
– Kértük-e az OLAF-jelentést? – tette fel a kérdést Hartmann Ferenc, a közgyűlés MSZP–LMP–Párbeszéd frakciójának vezetője.
– Az állam vagy a társulás fog a zsebébe nyúlni, hogy visszafizesse ezt a támogatást? Felmerült-e a személyes felelősség? – folytatta Katanics Sándor független képviselő. – Hartmann Ferenc képviselőtársammal többször is jártunk a helyszínen, kérdeztünk is, de mindig elutasítottak bennünket.
– Amíg nincs döntés, addig nem tudok arról nyilatkozni, hogy van-e felelős – válaszolt Bázsa Botond fideszes képviselő, a társulás elnöke. – Az átvételkor minden ellenőrző szerv mindent rendben talált. Én nem is értem ezt a vizsgálatot.
Farkas László projektvezető elmondta, hogy az OLAF vizsgálati eredménye tévedésen alapul, vagy megalapozatlan, csalás nem történt.
Az már a társulás beszámolójában olvasható, hogy a vizsgálat zárójelentését az OLAF nem küldte meg sem a társulás, sem az üzemeltető részére – ami nem ellentétes a vonatkozó EU-s jogszabályok rendelkezéseivel −, így annak megállapításait és következtetéseit, amikre alapozva a támogatás visszafizetés ajánlását megfogalmazták, a társulás tagjai nem ismerik. A beszámoló szerint a vizsgálattal érintett, lezárt projektekben a kivitelezések és beszerzések a támogatási szerződésekben rögzítettek szerint megtörténtek.
– Elég baj, hogy a „kukaholding” eddig nem fizetett az eszközök használatáért – jegyezte meg Hartmann Ferenc. – Tudomásom szerint az NHKV, azaz a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. 879 millió forinttal tartozik a társulásnak. Nehogy így járjunk a Bakonykarszt Zrt.-vel is!
– Ez elismert tartozás a közszolgáltatás fenntartása érdekében – válaszolta Farkas László. – Az NHKV-nél meg is van a fedezete.
A hulladékudvart továbbra sem nyitják meg
– Mikorra várható az Aradi vértanúk utcai garázstelepnél a hulladékudvar megnyitása? – folytatta a kérdezést a napirendhez kapcsolódóan Gerstmár Ferenc képviselő (LMP). – Számíthatnak-e a veszprémiek városi újrahasználati központ létrehozására ezen a területen?
Ez utóbbira a képviselő egy tavaly szeptemberi interpellációjára adott válaszában tett utalást Porga Gyula polgármester.
Bázsa Botond csak annyit mondott, ami már eddig is tudott volt: hiányoznak a gyűjtőedények a hulladékudvarból. Most nincs is pályázati lehetőség az edények beszerzésére. Gerstmár Ferenc a másik kérdésére Farkas László annyit reagált, hogy a hulladékudvar projektben nincs benne az újrahasználati központ terve.
A vezető képen a királyszentistváni hulladéklerakó. Fotó: Veszprém Kukac archív