Bölcs István negyedszázada dolgozott a Magyar Rádióban, amikor gazdasági megszorítások címszóval, valójában politikai tisztogatásként elküldték. Boros Péter miniszterelnök-helyettes 129 társával együtt rúgatta ki. A rendszerváltás környékén legendás műsorát, a 168 Óra című politikai magazint szombatonként egymillióan hallgatták.
Akkor nem hittük, de ma már egyre inkább tudjuk, a rendszerváltás előtti évek aranykornak számítottak. Szabadok akartunk lenni, Európához tartozni, hittük a józan észben és abban, hogy a szó kimondásának joga mindenkit megillet. Ez számított az értelmiségi mentalitás alapjának.
A Magyar Rádióban nagyszerű politikai műsorok hangzottak el. Felkészült riporterek nem mikrofonállványként, hanem valódi beszélgetőtársként kérdezték interjúalanyaikat. Partnerként, felnőtt emberként tekintettek a hallgatókra. Míg a televízióban az úgynevezett „beszélgetős” műsorok este tíz után kezdődtek, a rádióban főműsoridőben sugározták a politikai magazint, a 168 Órát. Vagy vasárnap 11-kor a Gondolat-jel című kulturális műsort. Mindkettő szerkesztő-műsorvezetője Bölcs István volt.
Kollégájával, Mester Ákossal annyi érdekes személyiséget, megközelítési módot találtak ki, hogy az egymilliós hallgatottság nem számított csúcsnak. Sőt, akik lemaradtak azokról, a műsorok szerkesztett anyagát a 168 óra magazinban nyomtatásban elolvashatták.
Bölcs István hitt az igazság kimondásának erejében, felszabadító voltában. Minden körülmények között higgadt tudott maradni. Műveltsége, humora számtalan kínos helyzeten átsegítette. Modernizálta a rádióban használt stílust: egyszerűen, tisztán fogalmazott, szóhasználata a hétköznapi élethez közelített. Vállalta a felsőbbség dörgedelmeit, amiért tegeződni mert alanyaival adás közben. Nem éteri magasságokból szólt, egynek érezte magát a hallgatók közül, igyekezett az ő megközelítéseiket is számon tartani. Addig kérdezett, míg a probléma mélyére nem látott. Olyan kollégákat gyűjtött maga köré, akik sokszínű érdeklődésükkel, gondolkodási formáikkal izgalmassá tették a hallgatóknak a rádiózást. Győrffy Miklós, Váradi Júlia, Farkas Zoltán, Rádai Eszter, Szénási Sándor, Barát József műhelyének oszlopos tagjai voltak, közülük többen ma is rádióban dolgoznak.
A szíve csücske a film volt. Még kecskeméti tanár korában a kísérleti tárgyként bevezetett filmesztétikához tankönyvet, módszertani útmutatót írt. Még ma is használják mindkettőt. De Filmlevél címmel nyugdíjazása után is írt kritikát a 168 Óra nyomtatott változatába.
Az egyike volt azoknak, akik nemcsak szerették a rádiózást, de szakmának tekintették, amelynek vannak megtanulandó szabályai, mielőtt valaki mikrofon elé ül.
Vezető kép: Bölcs István főszerkesztő-helyettes a 168 Óra című közéleti hetilap szerkesztői értekezletén 1989. október 11-én Budapesten (archivum.mtva.hu / fotó: Hámor Szabolcs)