Váratlanul megdöntötte a nézettségi rekordot a Lupin című francia sorozat, maga mögé utasítva a Vezércselt és a Bridgertont, ami január 8-a óta látható a Netflixen. Egy hónap alatt több mint 70 millió ember nézte világszerte legalább két percig.
Ehhez képest én is rekordot döntöttem, mert egy éjszaka abszolváltam mind az öt epizódot, teljes hosszában. Az igaz, hogy a végére már lankadó figyelemmel.
Szórakoztató, szeretni való történet, korrekt rendezés (Louis Leterrier) és korrekt színészi játék, de szerintem semmi extra. Elsősorban a főszereplő Omar Sy (Assane Diop) alakításában kereshető az a plusz, ami miatt pillanatok alatt kedvenccé vált. Nagyon hiteles, elhisszük neki, hogy ő az a szenegáli, bevándorló fiatalember, aki bosszút áll apja haláláért a romlott erkölcsű kőgazdagokon. Sy, aki nem tanult színész, hanem naturscsik, belülről, lélekből játszik, tulajdonképpen nem csinál semmit, csak okosan néz.
Ezen felül engem még elbűvölt az, hogy végre nem a véres valóságot kell néznem, nem sokkolnak mindenféle gyilkossággal, perverzióval, hanem csak egy mesét látok, amiben győz a jó. Elhiteti, hogy mégiscsak van értelme az életnek, az etikus viselkedésnek. Etikus? Na jó, amennyire egy furfangos tolvajfejedelem erkölcsös lehet. Mint Rúzsa Sándor. Vagy Lúdas Matyi, aki háromszor veri vissza.
A napjainkban játszódó történet főhősének, a szenegáli fiúnak apja adja kezébe Maurice Leblanc legendás, múlt századi regényét, az Arséne Lupin kalandjai címűt, ami a kedvencévé válik. Folyton azt olvassa, ez az egyetlen kézzelfogható emléke az apjától, betéve tudja minden sorát, minden trükkjét, így a tolvajfejedelem élete lesz az inspiráció, a minta ahhoz, hogy bosszút álljon ártatlanul megvádolt apja öngyilkossága miatt.
Reprezentatív helyen indul az első rész, a párizsi Louvre-ben, ahol nem kisebb értéket árvereznek éppen, mint Marie Antoinette francia királyné nyakláncát. Azt a nyakéket, aminek az ellopásával a szenegáli fiatalember apját évtizedekkel korábban megvádolták. A férfi feltett szándéka, hogy apja nevét tisztára mossa. Ne izguljunk, ehhez megvan minden adottsága: számítógépes zseni, harcművész, az álcázás nagymestere, és átmegy a falon is ha kell, mint David Copperfield.
Ahogy ez lenni szokott, egyszer csak éppen a sorozat előnye kezd hátrányává válni. Amennyire örültem kezdetben, hogy a főhősnek, Assane-nak minden sikerül, a sorozat harmadik-negyedik epizódjánál már kezdett untatni, hogy nincs ellenfele.
A Lupin ennek ellenére szórakoztató sorozat abban az esetben, ha nem akarják folytatni, mert szerintem így, ez az öt rész éppen elég.
