Augusztus 18-án tragikus munkahelyi baleset történt a Veszprém Vármegyei Csolnoky Ferenc Kórházban. Annyi tudható volt, hogy a kórház területén, de hogy pontosan hol, hogyan és mi okozta a munkavállaló halálát – nos, erre egy hónap elteltével sem kaptam választ. Újságíróként példátlan hírzárlattal szembesültem, pontosabban a felelősség minden szinten történő arcátlan hárításával.
Pontosan megfogalmazott kérdéseim eljuttattam a feltételezhetően felelős intézmények vezetőihez. Alábbiakban közlöm a kérdéseimet és a hivatalos válaszokat is. Megtudtam, hogy az elhunyt nem a kórház alkalmazottja volt, de nem derült ki, hogy kinek a megbízásából, milyen munkafeladattal érkezett, és az sem, miként jutott be az energetikai létesítmény területére, ahol a halálos áramütés érte. Hivatalos információ hiányában informális beszélgetéseket bonyolítva tudtam meg, hogy a munkavégzése helyén szinte szénné égett.
A kérdéseket megkapta a kórház főigazgatója, PR- és kommunikációs munkatársa, a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztályának vezetője, valamint a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal munkavédelmi és foglalkoztatási felügyelete.
Hírzárlat
Írásban és a szóbeli beszélgetések során is az alábbi kérdéseket tettem fel:
– Milyen körülmények között történt a baleset?
– Meg tudják-e erősíteni, hogy a baleset a kórház magasfeszültségű villamos hálózatának egyik egységében történt?
– Szabályszerűen tartózkodott-e a baleset helyszínén a munkavállaló?
– A baleset során a munkavállaló a munkavédelmi szabályoknak és a kórházi protokollnak megfelelő körülmények között végezte-e a munkáját?
– A munkát végző szakember mely vállalkozás alkalmazásában állt, illetve kivel volt szerződésben a kórház a karbantartási feladatok ellátására.
Alább a válaszok:
A kórház: „A 2025. augusztus 24. vasárnap 21.09 órakor küldött megkeresésére válaszolva közöljük, hogy az Ön által említett ügyben a hatósági vizsgálatok jelenleg is folynak, így nem áll módunkban tájékoztatást adni a történtekről.”
A rendőrség: „Megkeresésére válaszolva tájékoztatom, hogy a hivatkozott esetben egy személy életét vesztette 2025. augusztus 18-án. A haláleset körülményeit a Veszprémi Rendőrkapitányság általános közigazgatási rendtartás keretében vizsgálja, mely kitér az egyéni felelősségre is. Bűncselekmény gyanúja nem merült fel. A jogszabály a bővebb tájékoztatást kizárja.”
A Kormányhivatal: „A Veszprém Vármegyei Csolnoky Ferenc Kórházban egy munkáját önállóan végző, alkalmazottat nem foglalkoztató egyéni vállalkozót ért baleset. Az általa végzett tevékenység nem minősült szervezett munkavégzésnek, ezért a bekövetkezett baleset nem munkabaleset. A kormányhivatalnak így nincs hatásköre a baleset vizsgálatára.”
Tulajdonképpen mi történt?
Itt akár abba is hagyhattam volna, de még csak ekkor kezdődött az informális beszélgetések sorozata, amelyekből sok minden kiderült, de hivatalosan senki semmit nem erősített meg. Kivéve azt, hogy a veszprémi kórháznak ehhez semmi köze, mert úgymond a munkavállaló nem a saját emberük volt, ennek megfelelően tán nem nagyon kellene vele foglalkozni. A rendőrség is letudta a dolgot, nem volt bűncselekmény, az esetet közigazgatási ügyként kezeli és jelzi, hogy „kitér az egyéni felelősségre is”. A kormányhivatal szerint nem munkabaleset történt, a szerencsétlenül járt ember „tevékenysége (sic!) nem minősül szervezett munkavégzésnek”, a hivatalnak nincs hatásköre. Olyannyira, hogy a hányaveti stílusban megfogalmazott levélen aláírás sem szerepel.
Meghalt egy ember, senki sem felelős?
A kórházi információk szerint a KEF (Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság) felelős egyes kórházi eszközök karbantartásáért és időszakos felülvizsgálatáért. A KEF állami szervezetként írja ki a pályázatokat majd a NER kedvence, a B+N Referencia Zrt. milliárdos magánvállalkozás általában megnyeri az adott tendert. Szerződést kötnek, utána következnek a kisebb-nagyobb magánvállalkozásokkal kötött szerződések és ezek szerződései egyéni magánvállalkozókkal. A nagy pénzlenyúlások végén ott a szénné égett kisvállalkozó. A történtekért elsődlegesen, jogilag, a B+N Referencia Zrt.-nek mint munkáltatónak kellene felelősséget vállalnia. A hatóság szerint azonban nem történt munkabaleset, vagyis a szóban többször hangoztatott álláspont az, hogy az egyéni vállalkozó önmaga munkáltatója, így a felelősség is az övé.
Felelősségspirálban a veszprémi kórház is
Véleményünk szerint a veszprémi kórház sem szakmailag, sem emberileg nem hivatkozhat arra, hogy a szerencsétlenül járt ember nem a kórház alkalmazottja. A fentiek és az informális beszélgetések során felismert ok-okozati összefüggések ismeretében felmerülő nyitott kérdésekre joggal vár válaszokat a közvélemény.
Valaki besétál a kórházba, munkavégzésügyben. Kihez fordul, kit keres, amikor belép a kórház kapuján? Nem kérdezi senki, mi járatban van? Nyilván munkamegbízással érkezik. Kitől kapott megbízást? Kinek adja át a megbízását? Ki az illetékes? Van a kórház műszaki osztályának vezetője, netán kapcsolattartója a KEF-fel? Esetleg bárki, vállalkozó csak úgy odasétál minden helyismeret nélkül a munkaterületre és nekiáll nagyfeszültséget, liftet, sterilizáló berendezést szerelni? A halálos baleset áldozata kitől kapott eligazítást a munkavégzés rendjéről, helyéről? Ki engedte be a magasfeszültségű áramellátó részlegbe? Miért nem volt kísérője, aki megmenthette volna az életét egy gyors közbeavatkozással?
Újságíró ezekre a kérdésekre miért nem kaphat egyenes választ?
A Villamos Műszaki Biztonság Szabályzata erről elég határozottan rendelkezik: „A nagyfeszültségű összekötő berendezések üzemeltetőjének a berendezés biztonsági övezetében felügyeletet igénylő tevékenység esetén – felkérésre vagy más módon szerzett értesülés alapján – a szükséges felügyeletet a megrendelő költségére biztosítania kell.”
Az ügyben 2025. 09. 08-án közérdekű adatigényléssel fordultunk a Közbeszerzési és Ellátási Igazgatósághoz.
Képünk Illusztráció. Forrás: upixa/Getty Images
