Amikor a szegénységről még beszélni sem lehetett, Ferge Zsuzsa már akkor kutatta, milyen okok vezetnek emberek százezreinek tengődéséhez, minimális szint alatti életéhez. Segítésükre programot dolgozott ki, szakemberek képzését indította el. Volt egy akadémikus a szegényekért.
Monoszlón élt a Magyra Tudományos Akadémia egyik legszerényebb tagja, Ferge Zsuzsa. Három kitüntetésére volt büszke, az Európai Polgár díjra, a Mensch Nemzetközi Alapítvány Mensch-díjára és a UNICEF Nagyrabecsülésének csokrára. Ezek mindegyikét a civil szervezetektől kapta azért a munkáért, ami a legközelebb állt hozzá, s amelyik tevékenységének középpontjában állt. Hosszú, tartalmas és eredményes élete során arra törekedett, hogy a gyermekszegénység kérdéseit ne lehessen asztal alá söpörni, látszatintézkedéssekkel kipipálni. Kutatásaiban munkatársaival közösen módszeresen feltérképezte a társadalmi egyenlőtlenségeket, a magyarországi szegénységet.
Minden fórumon hirdette, a gyerekek sorsa a jövő Magyarországának legfontosabb kérdése. Hogy aki rossz helyre született, még rosszabbra kerülhet, de jobb helyre csak valami csoda folytán. Érdemben egyetlen rendszerváltás utáni kormány sem figyelt szavaira. Azt kellett tapasztalnia, noha a helyzet sose volt jó, de mindig van lejjebb, még akkor is, ha az erre szánt állami pénzek nem csökkentek. Csakhogy a szegénység növekedésével a szükségletek nőttek, másfelől, a korai fejlesztő szakértő pedagógusok száma nem nőtt, az országon belüli utazgatásuk viszont nehezedett. Ráadásul azok a civilek, akik igyekeztek szakszerűen foglalkozni velük, a kormányt „idegesítették”, attól tartottak, szembefordulhatnak vele.
Ferge Zsuzsa értékrendjét és egész életét a szolidaritás, a szabadság-egyenlőség-testvériség határozta meg. Az egyenlőtlenségekről azt tartotta, ezek nálunk szinte feudális jellegűek maradtak. A segélyezési rendszer ezen csak rontott. Feltételekhez volt kötve, a jogosultak köre sosem ölelt fel mindenkit, ráadásul jelentősen megnőtt a segélyezésből kiszorulók száma.
Társadalomrétegződési kutatásai a gyermekszegénység és a szegregáció területén úttörőnek számítottak. Az 1978-tól tartó, egyre nehezedő gazdasági korszakban tények és közvéleménykutatások, szociológiai vizsgálatok alapján elemezte a nyugdíjasok, a sokgyermekes családok, a kvalifikálatlan munkásokat érintő életszínvonalbeli hátrányokat és megélhetési gondokat. A gondok feltérképezésén túl a megoldásokat igyekezett a nemzetközi tapasztalatok alapján megtalálni: a magyarországi szociálismunkás- és szociálpolitikus-képzés egyik bevezetője volt. Határozott, kreatív embert tiszteltek Ferge Zsuzsában, aki minden társadalmi kérdésben állást foglalt. Szelíden, pontosan fejtette ki véleményét, kellőképpen rávilágítva az összefüggésekre, de empatikus megértéssel. Édesapját Auschwitzban, a nagyszüleit egy másik táborban ölték meg a németek. Mindezek ellenére optimista embernek vallotta magát, hitt az emberek jóságában.
Vezető kép forrása: 168.hu
