Brutális hibrid támadással állunk szemben uniós határainkon. Belarusz cinikus és megdöbbentő módon használja fegyverként a menekültek helyzetét – mondta szerdán Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.
Az ENSZ emberi jogi vezetője, Michelle Bachelet elfogadhatatlannak nevezte a lengyel-belarusz határra terelt menekültek szituációját.
Persze felmerülhet a kérdés, hogyan kerülnek egyáltalán Belaruszba a közel-keleti menekültek. Ez főleg a laza vízumszabályokkal és a közvetlen minszki repülőjáratokkal magyarázható, amelyekkel a menedékkérők főként Irak és Törökország felől érkeznek. Minszkből aztán a belarusz hatóságok a lengyel és a litván uniós határok felé toloncolják a menekülteket. A menekültek egyik oldalról a kerítéssel és a lengyel határőrökkel, katonákkal néznek szembe, mögöttük pedig a belarusz határőrök sorakoztak fel.
A menedékkérőket használja fel az EU-val szemben Alekszandr Lukasenko, a Belaruszt 27 éve irányító elnök. A tavaly elcsalt elnökválasztások után nagy erőkkel nyomta le a vele szemben megindult, hónapokon át tartó tiltakozási hullámot, börtönbe zárva vagy külföldre kényszerítve ellenzéki politikusokat és civilek ezreit.
Lukasenko az elmúlt hónapokban becslések szerint legalább 12 ezer embert engedett főként Irak felől az országba turistaként, hogy aztán az EU schengeni határát jelentő lengyel és litván határszakaszra terelje őket. A szám nem olyan magas, mint hat éve, amikor a menekülthullám csúcsán Magyarország déli határain naponta 10 ezren érkeztek. A növekedés azonban látványos: október közepéig két hónap alatt négyezren érkeztek Belarusz felől Lengyelországon át Németországba. Az azt megelőző fél évben pedig összesen 26 fő.
A repülőn, könnyített eljárással érkezők hivatalosan turistautak megvásárlásával, legalább 4 ezer dollárért érkezhetnek az országba az állami Centrkurort turistaügynökség révén. Az akció – csak azokat számítva, akik jelenleg is a volt szovjet utódállamban vannak – önmagában 50 millió dollárt hozhatott a Belarusz államnak, ám ez csak mellékes haszon. Lukasenko valódi célja az, hogy tárgyalóasztalhoz kényszerítse az EU-t a belarusz állami cégek és a saját köre ellen hozott szankciók feloldásáról.
Fotók: Reuters