Magyarországon minden második ember boldogtalan az Ipsos legfrissebb nemzetközi felmérése szerint. A világ más országaiban tízből 7-en jól érzik magukat. A globális boldogság hat ponttal nőtt tavaly óta. Azonban Európában kevésbé derűs a hangulat. Kivétel a Skandináv országok. A finnek rendíthetetlenül boldogok.
Mitől boldog valaki vagy boldogtalan? Az Ipsos március 14-én közzétett felmérése szerint többek között a társas kapcsolatok boldogítanak, miközben éppen ezek vannak veszélyben. Minden ötödik ember azt mondja globálisan, hogy nincs kihez fordulnia támogatásért.
A felmérés szerint az emberek leginkább akkor érzik magukat boldognak, ha életük értelmes, ha megbecsülik őket anyagilag is. A boldogság mozgatórugói nemenként kissé eltérőek, kivételt képeznek a házastársi kapcsolatok és a mentális egészség (a nők boldogsága szempontjából fontosabb), valamint a saját anyagi helyzet (a férfiak boldogsága szempontjából fontosabb).
A pesszimizmus okai
Arra, hogy mi magyarok miért vagyunk ennyire pesszimisták, a finnek meg ennyire boldogok, a tanulmánynak részben az a megállapítása mutat rá, miszerint a boldogság szintje általában a fogyasztói érzelmek szintjét tükrözi. Az Ipsos összehasonlította a boldog felnőttek százalékos arányát és az Ipsos fogyasztói bizalmi indexét, és megállapították, hogy ezek erősen összefüggnek egymással. A fogyasztói bizalmi index nyomon követi az emberek véleményét pénzügyi helyzetükről, vásárlási és befektetési képességükről, valamint a helyi gazdaságról, a munkahelyek biztonságáról és a jövőbeli lehetőségekről.
Az Ipsos felmérésénél nagyobb merítéssel dolgozik a világboldogság-jelentés, amelynek során 156 országban kérik fel az embereket, hogy értékeljék mai életüket egy 0-tól 10-ig terjedő skálán, ahol a nulla a lehető legrosszabb életet jelenti. Olyan tényezőket is figyelembe vesznek, mint társadalmi támogatottság, a várható élettartam, nagylelkűség és a korrupció mértéke, illetve hiánya.
Nem irigykednek, nem kérkednek
Finnország öt éve zsinórban nyeri ezt a világboldogság-jelentést. Mitől ilyen boldogok a finnek? Frank Martela finn pszichológus és filozófus megmagyarázza, hogy Finnországban miért olyan elégedettek az életükkel az emberek, a CBNC-nek írt tanulmányában.
A filozófus felsorol három dolgot, amit soha nem tesznek a finnek: először is, nem irigykednek, nem hasonlítgatják magukat másokhoz, a szomszédaikhoz. Másodszor: nem kérkednek a gazdagságukkal. A legmódosabbak is simán kerékpároznak, igénybe veszik a tömegközlekedést még kicsi gyerekekkel is. Nem furikáznak bazi nagy terepjárókkal a városban, pedig tellene rá nekik. Harmadszor pedig fontosabb nekik a jó közérzet a karriernél. És imádják a természetet. A finnek 87 százaléka vallja, hogy fontos neki a természet, mert onnan merít lelkierőt, a természetben eltöltött idő segít neki ellazulni, feltöltődni. Finnországban minden foglalkoztatottnak ténylegesen jár négy hét nyári szabadság. Sokan kivonulnak ilyenkor a természetbe vagy falura, vízpartra, minél egyszerűbb körülmények közé. A legjobb, ha áram és vezetékes víz sincsen. Egyébként a finn városokban is sok a zöld, a park, a sétány.
Az elveszett pénztárca
A pszichológus szerint a finnek hisznek egymásban. Minél nagyobb a bizalom, annál boldogabbak az emberek. Volt egy kísérlet tavaly, 192 pénztárcát szándékosan „elvesztettek” a világ 16 városában. Helsinkiben 11-et visszaadtak a 12 „elvesztettből”. Ha ottfelejted a laptopot a vonaton, vagy elveszted a telefonod, biztos lehetsz benne, hogy leadják. A gyerekek is biztonságban közlekedhetnek egyedül, játszhatnak az utcán, parkban, mezőn, felnőtt felügyelete nélkül, úgy mint mi régen, falun.
A finn pszichológus tanácsa a pesszimista országok polgárainak: gondoljuk át, hogyan lehetnénk hasznosak a közösségünk számára, hogyan növelhetnénk az egymás iránti bizalmat? Hogyan tudnánk azt a politikát támogatni, amelyik ezen dolgozik?
A finnek 87 százaléka vallja, hogy fontos neki a természet. Fotó: Shutterstock
